-Mért nem mész oda hozzá???-szakítottam félbe a barátnőmet.
-Mégis,hogy??-háborodott fel,és idegesen kezdett a kezével kalimpálni.-Menjek oda hozzá azzal,hogy "Szia Conor! Teljesen beléd vagyok esve,nem bánod,hogy ha lesmárollak??"
-Akár...-viccelődtem.
-Ez nem vicces! Komolyan! Nagyon bejön és..
-Menj és beszélj vele!
-De miről!
-Kérdezd a napjáról!
-Komolyan??! Volt ma egy rém unalmas töri óra,és Scott még le is öntötte narancslével! Szerinted jó napja van?!
Scott egy rémdagadt srác volt. Így is sok barom imádja. Talán csak azért,mert Scott mindig ad a kajájából nekik..
-Jó akkor kérdezd a zenéről! Úgy tudom,hogy jó hangja van!-adtam egy újabb ötletet a barátnőmnek.
-Tényleg? Ezt nem is tudtam..Köszi!!! Akkor szoríts!-ugrott fel izgatottan Mary a padról.
-Szorítok!-kiáltottam a barátnőm után,aki gyorsan elviharzott.
Megkönnyebülten felsóhajtottam. Amúgy... hol van ez a Justin? Már fél órája elment wc-re... Jobb lesz ha megnézem,hogy mi van vele..Elindultam a fiú wc irányába. Megálltam az ajtó elött,ahonann éneklés szűrődött.
https://www.youtube.com/watch?v=a5j1vLA5HRc
Beljebb toltam az ajtót. És megpillantottam Justint. Justin énekelt? Neki ilyen jó hangja lenne? És ez a dal...Mintha rólam és róla szólna...És mért nem mondta,hogy dalokat ír? És,hogy ennyire jó a hangja? Talán szégyenli? Á nem hiszem.. Pár másodpercig gondolkoztam,hogy megszólítsam e de úgy döntöttem,hogy inkább kimegyek. Szerencsére nem látott meg. Óvatosan becsuktam az ajtót majd visszasiettem az osztályteremhez. Mivel még nem vagyok Juju barátnője,akkor lehet,hogy ezzel a számmal együtt akarja megkérdezni.. Szóval akkor nem mondthatom meg neki,hogy most ezt hallottam...Fenébe.. Gondolat menetemet a "kedves" Jake zavarta meg.
-Szevasz Hannah!-vigyorgott rám gúnyosan.
-Szia talpnyaló!-fintorogtam rá.
-Nem hazudhatsz önmgagadnak!
-Te teljesen megszállott vagy...
-Vald be,hogy szeretsz!
-Nem szeretlek!
-De!
-Majd ha piros hó hullik!
-Hazudsz!-nyomott neki a falnak és teljesen közel hajolt hozzám. Ajka már súrolta az enyémet. Szinte már a számba beszélt.
-Ha nem szállsz le rólam...Én kiheréllek.-mordultam fel
-Nem tudsz nekem ellenálni..-suttogta.
-De tudnék...De a 100 kilód miatt mozdulni sem birok.
-67 kg vagyok!
-Kit érdekell?!
Válasz helyett,ajkát erőszakosan az enyémre nyomta. Próbáltam magamtól ellökni,de lefogta a kezeimet.
-Ó..Hát ez nagyon édes..-hallottam meg Juju hangját.
Jake gúnyos vigyorral szakította meg csókunkat.
-Jaj Justin! Elsem hiszed,hogy mi történt! Hannah teljesen rámnyomult! És lesmárolt!-mondta Jake.
-Micsodaaa??? Ne hazudj! Te nyomultál rám! Na ne!!! Hol vannak a kamerák???-szitkozódtam,de aztán rákellett jönnöm,hogy a suli nincs kikamerázva.
-Nincs a suliban beszerelt kamera.-felelte nyugodtan Justin.-Miért tetted Hannah? Tegnap bevallok neked mindent aztán máris lekapod Jaket? Pedig még nekem azt is hazudtad,hogy szeretsz..
-Szeretlek is! Ne már,hogy Jakenek hiszel!-ment fel bennem a pumpa.-Megmagyarázom!
-Nem kell magyarázkodnod. Még nem voltál a barátnőm. És ahogy látom nem is leszel soha.-vágta hozzám Juju a szavakat,amik nagyon rosszul estek,mivel én tényleg nem csináltam semmi rosszat,majd gyorsan bement az osztályterembe.
-Ó szegény Bieber! Most összetörted a szívét!-nevetett Jake.
-Te idióta! Mire volt ez jó?!-üvöltöttem.
-Azt akarom,hogy csak az enyém legyél.-sétált a hátam mögé,majd hátúlról átkarolta a derekamat.
-Esküszöm,menj el szpciológushoz!-szedtem le a kezeit,a derekamról.,majd tökön rugtam.
Jake a fájdalomtól összerogyott,és felordított. Az egész folyosó tőle zengett. Elégedetten hagytam el a helyszínt,majd az osztályterembe siettem egyenesen Justinhoz..Vagyis akartam,de mégsem tettem. Hogy mért nem? Hát azért mert épp egy lánnyal smárolt a mi padunkon. Pontosabban Lucyval. Nah ne...Idegesen trappoltal oda hozzájuk,majd egy mozdulattal megfogtam a pad másik oldalát,(ahol nem smároltak) és leborítottam őket a padról. Úgy zuhantak,hogy Justin pont a lányra esett,amin jót mulattam.
-Most meg mi bajod van?!-mordult fel Juju.
-Ó semmi..semmi. De lécci ne az én padomnál mutassátok ki,az egymás iránt érzett szerelmeteket.-vigyorogtam gúnyosan. De persze ez a vigyor csak a fájdalmamat akarta csak eltakarni.
-Ez nem csak a te padod,hanem az enyém is.
-De az én felemen voltatok.
-Nem igaz. Mert az én felemen voltunk.-lépett közelebb hozzám.
-Láttam amit láttam.
-Én is láttam a folyosón ahogy épp Jakekel smárolsz.-jött mégközelebb hozzám. . Egy tű sem fért volna közénk,annyira közel volt hozzám.
-Tévedés volt. De te megsem hallgatsz.
-Nem tudod,hogy mennyire fájt titeket úgy látni.-távolodott el tőlem,majd felült a padunkra.
-De nem én csókoltam meg!
-Nem tudok neked hinni! Ahogy láttam,kurvára nem ellenkeztél! Inkább élvezted is!
-Jah mert te mindent tudsz mi?! Mert te Justin Bieber vagy,akire csak úgy tapadnak a csajok mintha valami hírességgel lenne dolguk! Pedig te nem vagy az! Ne szállj el magadtól! Nem vagy nagy szám!
-Utállak!
-Én is!
Mindenki minket bámult tágra nyílt szemekkel. Ezt a pillanatott Mrs. Tüske zavarta meg. Mindenki leült a helyére.
-Osztály! Holnap osztálykirándulásra megyünk,ami 3 napos lesz! Reggel 7-re kell jönni a pályaudvarhoz! Késés nincs! Vagy azt itt hagyja a vonat!-kántálta Tüsi.
-Holnap??? Mért most mondja csak???-mordult fel az osztály.
-Pofa be! Elfelejtettem! Na...-igazgatta, az így is hiányos haját, Tüsi.
Az egész osztály fel volt háborodva. Persze én is. Holnap vittük volna anyával,beoltatni Luckyt... Ajj akkor egyedül kell vigye,pedig úgy elkisértem volna őket.. A mellettem ülő Jujura pillantottam aki,megint dalszöveget írt.. Mi lett ezzel a gyerekkel?? Sosem szokott dalokat írni.. Hamar eltelt az óra,persze a felénél bealudtam,ezért kissé hiányos volt a mateklfüzetem. Mivel szerencsére a matek az utolsó óra volt,ezért gyorsan összeszedtem a cuccomat és már sprinteltem is volna haza,ha Amy elnem kap a folyosón.
-Te lány! Olyan furán viselkedsz! Veszekedtek Justinnal,és a matek órán egyetlenegy beszólásod sem volt Tüsire...Mi van veled?-állított meg.
Hát igen,sajnos Amy túl jól ismer.
-Ah...Összevesztem Justinnal.-szomorkodtam.
-Valahogy rájöttem...Mi történt?-túrt bele idegesen a hajába Amy.
-Vááá..... Elegem van.. Jake lesmárolt Justin elött és,ezt látta Justin,és Jake meg mindent rámfogott!!!!-hadartam.
-Hogy?
-Hogy én smároltam le! Pedig ő smárolt le!
-És most...
-Justin azt hiszi,hogy én nyomultam Jakere!
-Wáó. Hihetetlen,hogy mindig történik valami.
-Ez a sors keze. Az univerzum így akarta...
-Ne beszélj hülyeségeket! Hisz a vak is látja,hogy ti egymásnak vagytok teremtve!
-Köszi... Főleg az a dal amit írt...
-Micsoda?
-Hallottam ahogy a fiú wc-ben énekel. És szerintem azt a dalt nekem írta...
-Ír dalokat???
-Aha... És nagyon jó hangja van.
-Eltudnád nekem énekelni??
-Én? Nem!!! Nekem nincs jó hangom,és amúgy is csak pár sort jegyeztem meg...
-Énekeld el..
-Nem és nem!
-Na..
-Nem!!!!
-Pár sortól nem lesz bajod!
-Aj... jó...de.. áá
-Na?
Vettem egy nagy levegőt és elkezdtem énekelni:
-Your world is my world
And my fight is your fight
My breath is your breath
When you're hurt I'm not fine
-De édes szövege van!-tapsikolt Amy.-És nagyon jó hangod van!
-Köszi.....de ...-kicsit akadozva beszéltem,mert úgy éreztem,hogy mindjárt rámtör a sírás.
-Most összevesztetek... Jaj úgy sajnálom.. Bárcsak tudnék segíteni..-ölelt meg,amit viszonoztam.
-Nem tudsz... De azért köszi..-mosolyodtam el.-De most mennem kell. Még be kell pakoljak holnapra.
-Persze menj csak! Nekem is sietnem kell már haza! Szia!
-Szia!
-Jah és Hannah!
-Igen?-fordultam vissza mert már épp elindultam.
-Drukkolok,hogy kibéküljetek!
-Köszi! Nah tényleg megyek puszi!
-Szia puszi!
Gyors léptekkel bandukoltam haza. Mikor megérkeztem a házunkhoz, gyorsan előhalasztam a kulcsom,majd kinyitottam az ajtót,és bementem a házba. Nem volt othon senki,hála istennek. Most úgy is egyedül akartam maradni. Lucky trappolását hallottam az emeletről,hogy száguld le a lépcsőkön , a konyhába,csakhogy köszöntsön engem. Sikeresen meg is érkezett ,én meg jól megölelgettem a kutyust. Luckyról is Juju jutott eszembe. Ő vele találtam a kutyust,ő adta neki a Lucky nevet..Hiányzik.. Szomorúan felballagtam az emeletre,be a szobámba. Kitártam szekrényem ajtaját,és tanakodni kezdtem,hogy mit vigyek a 3 napos osztálykirándulásra. Végül a bőröndömbe 3 pólót,3 nadrágot,3 bugyit,3 zoknit, fürdörucit,papucsot,tusfürdőt, és a többi szükséges kellékeket dobáltam. Majd az órámra pillantottam. 21:30. Nem vagyok éhes szóval,inkább elmegyek gyorsan fürödni,majd fogat mosok és lefekszek aludni. Így is tettem. Pontosan 22:00-kor már az ágyamban feküdtem,és hamarosan el is nyomott az álom.
(Reggel)
Reggel 6-kor csörgött az órám,amit sikertelenül próbáltam kikapcsolni. 5-ik próbálkozásra,mérgesen levertem az éjjeli szekrényemról,ami nagy csattanással földet is ért. És persze,hogy széttört. Nah kérhetek majd újat anyáéktól...Megint...Hurrá.. Fáradtan kászálódtam ki az ágyamból,és a fürdőszoba felé vettem az irányt. Gyorsan elkészültem,majd magamra kaptam a mára kiválasztott ruhaösszeállítást,majd raktam magamra szempillaspirált,és már rohantam is le anyáékhoz. De anyáék helyett csak egy cetli várt. Ez állt rajta: " Tárgyaláson vagyunk. Tegnap beszéltünk az osztályfőnököddel. Jó kirándulást! Pakolj be mindent! Jah és a kutyát,mielött indulsz etesd meg! Puszi: anyu.♥ "
Luckyra pillantottam,aki csorgó nyálall várta a reggelijét. Gyorsan előhaláztam a kamrából a száraztápot,majd öntöttem a táljába. Majd adtam neki friss vizet. Már csak egy dolgom volt : Valahogy lehúrcolni az emeletről a bőröndöm,úgy,hogy nem gurulok le azzal együtt.
Felsiettem a szobámba a bőröndömért,majd leszenvedtem vele a lépcsőn,majd az órára pillantottam. 7:00. Szent szar! 15 perc múlva ott kell legyek a pályaudvaron,vagy ha Tüsin múlik símán otthagy! Mint valami őrült,téptem ki a ház ajtaját,majd szél sebesen rohantam a pályaudvarhoz. Szerencsém volt,hogy közel lakunk hozzá. Már épp szállt fel az osztály a vonatra. Ezért csatlakoztam én is hozzájuk.
-Késett.-nézett rám dühösen Tüsi.
-Mert maga sosem szokott sehonann?!-vágtam vissza.
Még magam is meglepődtem,hogy hogy mertem,de nem bántam meg. Tüske szúrósan nézett rám,majd tekintetét az órájára szegezte.
-Mindenki foglalja el a helyét a vonat kabinba!-üvöltött Tüsi..Persze,hogy a fülembe..
Idegesen kerestem barátnőim kabinját. Hamarosan meg is találtam. Ott ült Amy,Mary,Lucy (ő nem a barátnőm nem tom mit keres ott),Viki,Alexandra,Cili,Enci. Nagy vigyorral az arcomon,nyitottam be hozzájuk.
-Csajos!!!-ölelgettek meg mind boldogan,kivétel Lucyt.
Bőröndömet feldobtam a táskatartóra,majd Mary mellett foglaltam helyett.
-Mit keres itt Lucy?-kérdeztem hallkan a mellettem ülő barátnőmtől.
-Ide ültette tanár...Máshol nem volt már hely..-súgta Mary.
-Vagy csak máshova nem engedték be...-morogtam.
Kb 2 perc múlva a vonat elindult. Jókat nevetgéltünk a lányokkal,míg Tüsi ki nem nyitotta a kabin ajtót,és be nem ráncigálta a kabinunkba Justin és Conort?! Jó Conorral nincs bajom,de Justinhoz most nincs kedvem.
-A két fiú nagyon idétlenül viselkedett,ezért ide ültetem át őket.-szólt a tanárnő.
-De itt már alig van hely!-nyafogott Amy.
-Kit érdekell! Akkor nyomorogtok!-vágta hozzánk Tüsi,majd becsapta az ajtót és elment.
A kabinba kínos csend telepedett. Főleg,hogy Jujut velem szembe ültették,és Conort pedig Maryvel szembe. Persze a barátnőm ennek nagyon örült. Direkt nem néztem Juju szemébe,de éreztem,hogy engem stíröl. Nem birtam tovább. Felpillantottam rá,és összetalálkoztam szép barna szemeivel. De ezek a szemek most nem csillogtak úgy mint régen.. Ezek a szemek szomorúak voltak...És tudom,hogy miattam... Kb 2 percig szemeztünk,míg Lucy fel nem kiáltott.
-Felelsz vagy merszezzünk! Én kezdem! Justin felelsz vagy mersz?
Persze,hogy Justint választja...Ki mást...Juju értetlenül kapta Lucyra a tekintetét.-Ja hát..izé...merek.
-Nagyszerű! Akkor csókolj meg!-nevetett fel,majd egy sátáni pillantást vetett rám. Tudom,hogy ezt direkt csinálta... Ez a lány egy hiéna.
-Micsoda?-értetlenkedett Justin.
-Jaj baby,csak smárolj le azt ennyi!-csücsörített Lucy.
-Kurva..-morogtam.
Justin mosolyogva rámpillantott. Gondolom ezt a beszólásomat hallotta..
-Muszály?-fintorodott el Juju mikor, Lucy már szinte hisztizett Justin csókjáért.
-Ez felelsz vagy mersz! Muszááály!-nevetett fel ördögien Lucy.-Na gyere! Úgy mint az osztályban!
-Az osztályban te smároltál le...Én nem akartam. Fúj.. Nagyon nem..-fintorgott Justin.
Szóval nem Justin smárolta le Lucyt?? Huh akkor most egy fokkal jobban érzem magam... De ez gyosan elszállt mikor láttam,hogy Juju felkell a helyéről,és ad Lucynak egy szájrapuszit. De Lucynak ez sem volt elég.
-Én nyelvesre gondoltam!-toporzékolt Lucyka.
-Szó sem lehet róla!-akadt ki Justin.-Nem volt elég az neked,hogy letámadtál az osztályban?!
-Lucy azt nem mondtad,hogy a csók az szájrapuszi legyen vagy nyelves. Szóval már nem kérheted a nyelves csókot Justintól. Ezt elbasztad.-nevetett fel Conor.
-Majd a következő körben..-vetett Lucy sunyi pillantást Jujura.
-Kiszálltam a játékból!-tette fel a kezét felháborodottan Justin,majd kiment a kabinból a vonat folyosójára.
Volt egy olyan érzésem,hogy utánna kéne menjek..De éppen úgy tudom,hogy utál.. Áh kit érdekell? Utánna megyek! Felálltam és épp mentem volna ki,de Lucy megragadta a karom.
-Hova mész?!-nyafogott.
-Ah nem tök mind egy neked?!-pillantottam Lucyra,majd Jujura,aki pont az átlátszó ajtó miatt látszódott,hogy éppen a falnak dől és mobilozik.
-Játékban vagy!
-Beszélek Justinnal,hogy visszajöjjön,ha te már ilyen ügyesen elűzted a kabinból!
-Jó! De más ne legyen!
-Ugyan mi lenne?! Nem vagyok olyan mint te..
Ezen a mondatomon elkezdtek kuncogni a többiek. Én gyorsan kimentem Jujuhoz. Melléálltam,és én is neki dőltem a falnak.
-Hát te? Nem játszol?-kérdezte Justin,de még mindig nem nézett fel a telefonról.
-Nem... Azért jöttem,hogy visszahívjalak a játékba.-néztem rá.
Justin lenyomta a mobilját,majd zsebre vágta. Barna haját megrázta,hogy ne lógjon annyira a szemébe,majd rámnézett azokkal a gyönyörű gesztenyebarna szemeivel.
-Most viccelsz ugye?-kérdezte Juju.
-Nem.. Gyere vissza.-mondtam.
-Nem megyek. Nem akarom,hogy az a Lucy smárolgasson.
-Akkor csak felelni fogsz mindig nála. Meg amúgy sem mindig ő fog neked feladatot adni...lehet,hogy..pont én..-fogtam meg óvatosan a kezét.
Láttam,hogy Justin teljesen elpirul,és elmosolyodik. Majd a kabin felé néztem,és láttam,az átlátszó ajtó miatt,hogy Lucy dühösen feláll,és feltépi a kabin ajtót.
-Még,hogy nem történik semmi sem!-kiabálta.-Hannah fogd fel,hogy Justin csak is az enyém!
-Te teljesen megőrültél. Egy orvosi vizsgálatra lenne szükséged.-feleltem.
-Hagyjátok már abba!-kiáltotta Juju,majd elengedte a kezem.-Nem vagyok senkié sem! Nem vagyok egy tárgy! Ember vagyok basszus! Mégis úgy kezeltek mint egy tárgyat! Nem lehet engem akármikor megcsókolni,amikor akarjátok! És ez neked szól Lucy! Nem vagyok se a tied hannah,se a tiéd Lucy! oké?! És mivel mi nem vagyunk együtt Hannah,ne fogd meg a kezem sem! Nem vágyok rá! Oké?! Hagyjatok békén!
Justin idegesen berontott a kabinba. Őszintén szólva nagyon rosszul estek Justin szavai..Azt hittem,hogy szeret...De szeret is..Akkor mért ilyen?? Justin után Lucy is bement. Utánna én is. Persze a bent ülők is mindent hallottak ami kint történt....Szomorúan öszehúztam magam az ülésen és vártuk,hogy megérkezzünk.
Nagyon lassan teltek az órák.. Éreztem,hogy Juju folyton engem bámul. De most direkt nem néztem fel rá.
-Hannah beszélhetnénk?-nézett rám Bieber.
-Nem.-feleltem.
-Akkor jó,gyere!-ragadta meg a karom,és húzni kezdett kifelé,de én kitéptem a karom a szorításából.
-Mit nem értessz meg azon,hogy nem akarok veled beszélni?!
-Justin hagyjad..Nyugi...-szólt Jujunak,Conor.
Justin még egyszer rámpillantott,majd nagyot sóhajtva visszaült a helyére. Végre 1 óra múlva megérkeztünk. Nagy nehezen lehalásztam a bőröndöm a táskatárolóról,majd elindultam az osztállyal le a vonatról. Elkezdtünk sétálni a szállásunk felé. Nem volt valami kecsegtető mikor megtudtuk,hogy a szállásunk az erdő közepén lesz. Este 7-re meg is érkeztünk. Elég félelmetes volt. Mindenki be volt osztva szobákba. Lányok és fiúk külön voltak. Én kerültem egy szobába Maryvel,Amyvel, és Lucyval. Nagyon "örültem" Lucynak. Mivel 2 emeletes ágy volt,én és Mary aludtunk fent, Lucy és szegény Amy pedig lent. Azért sajnáltam Amyt,mert az emeletes ágyak össze voltak tolva,és így olyan volt mintha egymás mellett aludna Amy és Lucy.. Mivel már este volt azt mondta Tüsi,hogy ma már nem lesznek programok,és ezért mindenkinek szabad foglalkozás lehet. Én persze azonnal a fürdőt céloztam meg,majd mikor ezzel végeztem, felvettem a pizsamám és visszaindultam a szobába. De mikor visszaértem már nem csak mi lányok voltunk,hanem Justinék is ott gubasztottak. Mit keresnek itt?!
-Csini pizsi.-kacsintott rám Conor.
-Kösz. Mit kerestek itt?-ültem le az ágyamra.
-Jöttünk felelsz vagy merszezni.-felelte szintén Conor,majd Maryre vigyorgott.
Justin egy szót sem szólt,egész végig engem bámult mosolyogva.
-Justin is játszik?-kérdezte izgatottan Lucy.
-Játszom..De nem smárollak le.-felelte Justin.
-Ó... Majd máskor...
-Nem lesz máskor.
Épp leakartam ülni közéjük,mikor eszembe jutott,hogy a törölközőmet a fürdőben hagytam.
-Mindjárt jövök skacok! A fürdőben felejtettem valamit!-ugrottam fel,majd visszasiettem az említett helyre.
Meg is találtam. Belenéztem még a tükörbe,és megigazítottam a hajam,majd vissza indultam. Mikor vissza értem ,lehajítottam az ágyra a törölközőmet,majd leültem a srácokhoz. Nagyon feltűnt két személy hiánya. Méghozzá Justiné és Lucyé. Nem bírtam ki,hogy ne kérdezzek rá,hogy hova tűntek.
-Justin és Lucy? Hol vannak?-érdeklődtem.
-Lucy beszélni akart Justinnal kettesben..-kacsintott rám Conor.
Elsápadtam. Tuti,hogy Lucy valamit tervezz. Ezt nem hagyhatom annyiban. Idegesen felálltam és az ajtó irányába indultam.
-Maradjatok itt.-mondtam nekik,majd kinyitottam az ajtót.
-Ajaj..-hallottam még utoljára Conor hangját,majd becsaptam az ajtót és Lucy meg Juju keresésére indultam. A házban nem voltak,ezért kimentem az udvarra. Rémísztő volt,mivel a ház ahogy már mondtam az erdő közepén volt,és méghozzá korom sötét is volt alig láttam valamit.. Úgy döntöttem,hogy megkerülöm a házat hátha rájuk találok. Ahogy haladtam előre egyre jobban féltem. Hirtelen egy vonyítást hallottam. Megtorpantam. Biztos jó ötlet ez,hogy kijöttem?? Talán vissza kéne mennem..Ez tuti nem egy kutya volt..Kutyák nincsenek az erdő közepén...Csak farkasok...Vagy roszabbak. Hirtelen hangokat hallottam a ház hátsó részéről. Lassan odalopakodtam,majd leskelődni kezdtem. Jól gondoltam. Justin volt ott és Lucy. Justin a falnak volt dőlve és közben nyomogatta a telefonját,Lucy pedig előtte magyarázott valamit.
-Figyelsz te rám?! Ne nyomogasd azt a szar telefont!-nyafogta Lucy.-Ha ilyen sokáig kint időzünk,rájön az a Hannahcsak,hogy valami nem stimmel,és tudod,hogy milyen... Fúj de utálom azt a csajt!
-Ne beszélj így róla!-nézett fel a telefonjáról,Lucyra Justin.
Ez jólesett,hogy megvédett. Mégis rendes srác. Csak néha azért engem is meghallgathatna...
-Jaj még mindig oda vagy érte?-vágott fintort Lucy.
Justin nem válaszolt,csak tovább nyomogatta a telóját. Lucy idegesen kikapta a kezéből a készüléket.
-Rémes vagy! Kérlek figyelj már rám!-nyafogott.
-Először add vissza a telefonom.-nyújtotta a telefon után a kezét Justin.
-Jó,de akkor elteszed!
-Elteszem.
-Ígéred?
-Ígérem csak add már!
Lucy sértődötten oda adta Jujunak a telefont. Justin az ígéretét betartva,elrakta a mobilt.
-Na mondjad.-dőlt ismét a falnak Bieber.
-Miért viselkedsz velem így?-lépett közelebb Justinhoz,Lucy.
-Hogy viselkedek?-kérdezte unottan.
-Undokul.-lépett még közelebb hozzá.
-Folyton nyomulsz.
-Mert ez nem tetszik?-az utolsó lépést is megtette felé,amitől 1 cm sem maradt köztük.
Lucy a kezét végig simította Justin arcán. Juju csak bámult Lucyra. Nem csinált semmit. Ez aggasztott a legjobban.
-Karold át a derekam..-súgta Juju fülébe Lucy,de nem olyan halkan,hogy ne halljam meg.
-Nem..-morogta Justin,és próbálta eltolni magától a lányt,de nem bírta.
-Tudom,hogy akarod.-fúrta az arcát Juju nyakába,majd elkezdte a nyakát puszilgatni.
Láttam,hogy ez Justinnak jól esik...És ott lettem lessokolva,mikor láttam,hogy Juju keze megindul Lucy dereka felé,és átkarolja a lányt. Még a hüvelykujjával simogatta is a lány derekát. Lucy a karjait Justin nyakán pihentette. Láttam,hogy Justin nagyon gondolkozik valamin. Lucy egyre jobban Jujuhoz simult. Már egy tű sem fért volna közéjük annyira közel voltak egymáshoz.
-Ne csináld..-próbálta eltolni magától megint a lányt,de sikertelenül.
-Ne ellenkezz..-simította végig Lucy,kezét, az arcán.
Justin csak bámult a lányra. Nem tudott mit tenni. Lucy lassan becsukta a szemeit,és közelíteni kezdett az ajkával,Justinéhoz. Mikor már fél cm volt az ajkuk közt,Justin elfordította a fejét,hogy ne tudja megcsókolni őt Lucy.
-Ne csináld Juss!-nyafogott Lucyka,és visszafordította a fejét Jujunak.
-Mióta becézgetsz?!-akadt ki Bieber.
- Annyira szeretlek!-hirtelen,erőszakosan a száját,Justinéra nyomta.
Itt megszédültem. Egy könycsepp csordult ki a szememből. Justin minden erejét összeszedve,ellökte magától a lányt.
-Fúj! Állísd már le magad! Undorító vagy! Ezért vagyok veled ilyen! Egyszerűen folyton csak rámnyomulsz és le akarsz smárolni! Áh! Hagyj magamra!-kiabált Juju. Az egész erdő a hangjától zengett.
-Justin..-kezdte Lucy.
-Menj el! Igaza volt Hannahnak..-hajtotta le a fejét.
-Mi? Mit mondott Hannah??
-Semmit..
-Mond el!!!
-Nem..
-Mond el!
-Azt akarod,hogy elmondjam?!
-Igen!
-Nem mondom el,mert akkor őt sodornám csak bajba!
-Bénák vagytok!
-Te meg kurva..
-Mi??
-Kurva vagy!
Lucy sírva fakadt. Te jó ég.. Milyen hisztis.. Hallottam,hogy elkezdett felém rohanni. Gyorsan a falhoz simultam,nehogy észrevegyen. De mivel sötét volt remélem,hogy nem fog észrevenni.. De szerencsém volt. Annyira bőgött,hogy simán csak elszaladt mellettem. Nagy levegőt vettem,majd én is elkezdtem az ajtó felé lépkedni. Kb az út felénél jártam,mikor megint vonyítást hallottam. És ez már közelebbről jött. Elkezdtem félni.. Gyorsan tempóra kapcsoltam. Hallottam,hogy jön mögöttem valaki. Egyre gyorsabban mentem. Majd hirtelen egy kezet éreztem a vállamon. Felsikoltottam. Majd mikor láttam,hogy csak Justin az,megnyugodtam.
-Mi az? Mit keresel te itt kint?-bombázott meg kérdésekkel Juju.
-Öhm...izé..én..-dadogtam.
-Hallgatóztál!
Nem feleltem..Csöndesen álltam és a földet bámultam.
-Valld be! Mindent láttál és hallottál!-emelte fel a kezével az állam.
-Igen..-feleltem.
-Ch.. Gondolhattam volna.
-Justin..Én..sajnálom..csak..
Megint vonyítást hallottam. Összerezzentem. Már egyre jobban féltem.
-Mi a baj? Félsz?-jött közelebb.
Én válaszként bólintottam. Juju mosolyogva megölelt.
-Nem kell félned. Itt vagyok.-suttogta a fülembe.
Ez megnyugtatott. Megnyugtatott az a tudat,hogy itt van velem Justin. Éreztem,hogy a kezei a derekamra simulnak. De régen éreztem már Jujunak az illatát. Jó volt újra érezni..Egyre jobban Jusshoz simultam.
-Csss. Nincs semmi baj.-tolt el egy kicsit magától,hogy a szemembe tudjon nézni.
Sötét volt,de így is láttam gesztenye barna szemeit. Félénken neki dőltem a falnak. Ő jött utánnam,de nem dőlt neki a falnak,csak elém állt. Nem értettem,hogy mit csinál. De mikor megölelt megint,akkor megértettem. Megint a derekanhoz simultak a kezei,és most Justin a fejét,meglepettségemre,a nyakamba fúrta. Érezte,hogy az ajka a nyakamhoz ér. Kirázott a hiteg. Jó értelembe. Így voltunk 2 percig,majd megint eltolt magától és neki nyomott a falnak. Persze finoman. Kezével végigsimította az arcom,majd az egyik hajtincsemet a fülem mögé tűrte. Belenéztem a szemébe. Ő is az én szememet fürkészte,de néha néha az ajkaimra is pillantott. Az én szemem is levándorolt a telt ajkaira. Ezt a pillanatott az osztályfőnökünk zavarta meg. Kitépte szó szerint azt ajtót,és dühösen betessékelt minket a szobánkba. Justinnal visszamentünk a többiekhez felelsz vagy merszekezni. Mind ketten úgy viselkedtünk,mintha nem is történt volna köztünk kint semmi sem...
-Csajos!!!-ölelgettek meg mind boldogan,kivétel Lucyt.
Bőröndömet feldobtam a táskatartóra,majd Mary mellett foglaltam helyett.
-Mit keres itt Lucy?-kérdeztem hallkan a mellettem ülő barátnőmtől.
-Ide ültette tanár...Máshol nem volt már hely..-súgta Mary.
-Vagy csak máshova nem engedték be...-morogtam.
Kb 2 perc múlva a vonat elindult. Jókat nevetgéltünk a lányokkal,míg Tüsi ki nem nyitotta a kabin ajtót,és be nem ráncigálta a kabinunkba Justin és Conort?! Jó Conorral nincs bajom,de Justinhoz most nincs kedvem.
-A két fiú nagyon idétlenül viselkedett,ezért ide ültetem át őket.-szólt a tanárnő.
-De itt már alig van hely!-nyafogott Amy.
-Kit érdekell! Akkor nyomorogtok!-vágta hozzánk Tüsi,majd becsapta az ajtót és elment.
A kabinba kínos csend telepedett. Főleg,hogy Jujut velem szembe ültették,és Conort pedig Maryvel szembe. Persze a barátnőm ennek nagyon örült. Direkt nem néztem Juju szemébe,de éreztem,hogy engem stíröl. Nem birtam tovább. Felpillantottam rá,és összetalálkoztam szép barna szemeivel. De ezek a szemek most nem csillogtak úgy mint régen.. Ezek a szemek szomorúak voltak...És tudom,hogy miattam... Kb 2 percig szemeztünk,míg Lucy fel nem kiáltott.
-Felelsz vagy merszezzünk! Én kezdem! Justin felelsz vagy mersz?
Persze,hogy Justint választja...Ki mást...Juju értetlenül kapta Lucyra a tekintetét.-Ja hát..izé...merek.
-Nagyszerű! Akkor csókolj meg!-nevetett fel,majd egy sátáni pillantást vetett rám. Tudom,hogy ezt direkt csinálta... Ez a lány egy hiéna.
-Micsoda?-értetlenkedett Justin.
-Jaj baby,csak smárolj le azt ennyi!-csücsörített Lucy.
-Kurva..-morogtam.
Justin mosolyogva rámpillantott. Gondolom ezt a beszólásomat hallotta..
-Muszály?-fintorodott el Juju mikor, Lucy már szinte hisztizett Justin csókjáért.
-Ez felelsz vagy mersz! Muszááály!-nevetett fel ördögien Lucy.-Na gyere! Úgy mint az osztályban!
-Az osztályban te smároltál le...Én nem akartam. Fúj.. Nagyon nem..-fintorgott Justin.
Szóval nem Justin smárolta le Lucyt?? Huh akkor most egy fokkal jobban érzem magam... De ez gyosan elszállt mikor láttam,hogy Juju felkell a helyéről,és ad Lucynak egy szájrapuszit. De Lucynak ez sem volt elég.
-Én nyelvesre gondoltam!-toporzékolt Lucyka.
-Szó sem lehet róla!-akadt ki Justin.-Nem volt elég az neked,hogy letámadtál az osztályban?!
-Lucy azt nem mondtad,hogy a csók az szájrapuszi legyen vagy nyelves. Szóval már nem kérheted a nyelves csókot Justintól. Ezt elbasztad.-nevetett fel Conor.
-Majd a következő körben..-vetett Lucy sunyi pillantást Jujura.
-Kiszálltam a játékból!-tette fel a kezét felháborodottan Justin,majd kiment a kabinból a vonat folyosójára.
Volt egy olyan érzésem,hogy utánna kéne menjek..De éppen úgy tudom,hogy utál.. Áh kit érdekell? Utánna megyek! Felálltam és épp mentem volna ki,de Lucy megragadta a karom.
-Hova mész?!-nyafogott.
-Ah nem tök mind egy neked?!-pillantottam Lucyra,majd Jujura,aki pont az átlátszó ajtó miatt látszódott,hogy éppen a falnak dől és mobilozik.
-Játékban vagy!
-Beszélek Justinnal,hogy visszajöjjön,ha te már ilyen ügyesen elűzted a kabinból!
-Jó! De más ne legyen!
-Ugyan mi lenne?! Nem vagyok olyan mint te..
Ezen a mondatomon elkezdtek kuncogni a többiek. Én gyorsan kimentem Jujuhoz. Melléálltam,és én is neki dőltem a falnak.
-Hát te? Nem játszol?-kérdezte Justin,de még mindig nem nézett fel a telefonról.
-Nem... Azért jöttem,hogy visszahívjalak a játékba.-néztem rá.
Justin lenyomta a mobilját,majd zsebre vágta. Barna haját megrázta,hogy ne lógjon annyira a szemébe,majd rámnézett azokkal a gyönyörű gesztenyebarna szemeivel.
-Most viccelsz ugye?-kérdezte Juju.
-Nem.. Gyere vissza.-mondtam.
-Nem megyek. Nem akarom,hogy az a Lucy smárolgasson.
-Akkor csak felelni fogsz mindig nála. Meg amúgy sem mindig ő fog neked feladatot adni...lehet,hogy..pont én..-fogtam meg óvatosan a kezét.
Láttam,hogy Justin teljesen elpirul,és elmosolyodik. Majd a kabin felé néztem,és láttam,az átlátszó ajtó miatt,hogy Lucy dühösen feláll,és feltépi a kabin ajtót.
-Még,hogy nem történik semmi sem!-kiabálta.-Hannah fogd fel,hogy Justin csak is az enyém!
-Te teljesen megőrültél. Egy orvosi vizsgálatra lenne szükséged.-feleltem.
-Hagyjátok már abba!-kiáltotta Juju,majd elengedte a kezem.-Nem vagyok senkié sem! Nem vagyok egy tárgy! Ember vagyok basszus! Mégis úgy kezeltek mint egy tárgyat! Nem lehet engem akármikor megcsókolni,amikor akarjátok! És ez neked szól Lucy! Nem vagyok se a tied hannah,se a tiéd Lucy! oké?! És mivel mi nem vagyunk együtt Hannah,ne fogd meg a kezem sem! Nem vágyok rá! Oké?! Hagyjatok békén!
Justin idegesen berontott a kabinba. Őszintén szólva nagyon rosszul estek Justin szavai..Azt hittem,hogy szeret...De szeret is..Akkor mért ilyen?? Justin után Lucy is bement. Utánna én is. Persze a bent ülők is mindent hallottak ami kint történt....Szomorúan öszehúztam magam az ülésen és vártuk,hogy megérkezzünk.
Nagyon lassan teltek az órák.. Éreztem,hogy Juju folyton engem bámul. De most direkt nem néztem fel rá.
-Hannah beszélhetnénk?-nézett rám Bieber.
-Nem.-feleltem.
-Akkor jó,gyere!-ragadta meg a karom,és húzni kezdett kifelé,de én kitéptem a karom a szorításából.
-Mit nem értessz meg azon,hogy nem akarok veled beszélni?!
-Justin hagyjad..Nyugi...-szólt Jujunak,Conor.
Justin még egyszer rámpillantott,majd nagyot sóhajtva visszaült a helyére. Végre 1 óra múlva megérkeztünk. Nagy nehezen lehalásztam a bőröndöm a táskatárolóról,majd elindultam az osztállyal le a vonatról. Elkezdtünk sétálni a szállásunk felé. Nem volt valami kecsegtető mikor megtudtuk,hogy a szállásunk az erdő közepén lesz. Este 7-re meg is érkeztünk. Elég félelmetes volt. Mindenki be volt osztva szobákba. Lányok és fiúk külön voltak. Én kerültem egy szobába Maryvel,Amyvel, és Lucyval. Nagyon "örültem" Lucynak. Mivel 2 emeletes ágy volt,én és Mary aludtunk fent, Lucy és szegény Amy pedig lent. Azért sajnáltam Amyt,mert az emeletes ágyak össze voltak tolva,és így olyan volt mintha egymás mellett aludna Amy és Lucy.. Mivel már este volt azt mondta Tüsi,hogy ma már nem lesznek programok,és ezért mindenkinek szabad foglalkozás lehet. Én persze azonnal a fürdőt céloztam meg,majd mikor ezzel végeztem, felvettem a pizsamám és visszaindultam a szobába. De mikor visszaértem már nem csak mi lányok voltunk,hanem Justinék is ott gubasztottak. Mit keresnek itt?!
-Csini pizsi.-kacsintott rám Conor.
-Kösz. Mit kerestek itt?-ültem le az ágyamra.
-Jöttünk felelsz vagy merszezni.-felelte szintén Conor,majd Maryre vigyorgott.
Justin egy szót sem szólt,egész végig engem bámult mosolyogva.
-Justin is játszik?-kérdezte izgatottan Lucy.
-Játszom..De nem smárollak le.-felelte Justin.
-Ó... Majd máskor...
-Nem lesz máskor.
Épp leakartam ülni közéjük,mikor eszembe jutott,hogy a törölközőmet a fürdőben hagytam.
-Mindjárt jövök skacok! A fürdőben felejtettem valamit!-ugrottam fel,majd visszasiettem az említett helyre.
Meg is találtam. Belenéztem még a tükörbe,és megigazítottam a hajam,majd vissza indultam. Mikor vissza értem ,lehajítottam az ágyra a törölközőmet,majd leültem a srácokhoz. Nagyon feltűnt két személy hiánya. Méghozzá Justiné és Lucyé. Nem bírtam ki,hogy ne kérdezzek rá,hogy hova tűntek.
-Justin és Lucy? Hol vannak?-érdeklődtem.
-Lucy beszélni akart Justinnal kettesben..-kacsintott rám Conor.
Elsápadtam. Tuti,hogy Lucy valamit tervezz. Ezt nem hagyhatom annyiban. Idegesen felálltam és az ajtó irányába indultam.
-Maradjatok itt.-mondtam nekik,majd kinyitottam az ajtót.
-Ajaj..-hallottam még utoljára Conor hangját,majd becsaptam az ajtót és Lucy meg Juju keresésére indultam. A házban nem voltak,ezért kimentem az udvarra. Rémísztő volt,mivel a ház ahogy már mondtam az erdő közepén volt,és méghozzá korom sötét is volt alig láttam valamit.. Úgy döntöttem,hogy megkerülöm a házat hátha rájuk találok. Ahogy haladtam előre egyre jobban féltem. Hirtelen egy vonyítást hallottam. Megtorpantam. Biztos jó ötlet ez,hogy kijöttem?? Talán vissza kéne mennem..Ez tuti nem egy kutya volt..Kutyák nincsenek az erdő közepén...Csak farkasok...Vagy roszabbak. Hirtelen hangokat hallottam a ház hátsó részéről. Lassan odalopakodtam,majd leskelődni kezdtem. Jól gondoltam. Justin volt ott és Lucy. Justin a falnak volt dőlve és közben nyomogatta a telefonját,Lucy pedig előtte magyarázott valamit.
-Figyelsz te rám?! Ne nyomogasd azt a szar telefont!-nyafogta Lucy.-Ha ilyen sokáig kint időzünk,rájön az a Hannahcsak,hogy valami nem stimmel,és tudod,hogy milyen... Fúj de utálom azt a csajt!
-Ne beszélj így róla!-nézett fel a telefonjáról,Lucyra Justin.
Ez jólesett,hogy megvédett. Mégis rendes srác. Csak néha azért engem is meghallgathatna...
-Jaj még mindig oda vagy érte?-vágott fintort Lucy.
Justin nem válaszolt,csak tovább nyomogatta a telóját. Lucy idegesen kikapta a kezéből a készüléket.
-Rémes vagy! Kérlek figyelj már rám!-nyafogott.
-Először add vissza a telefonom.-nyújtotta a telefon után a kezét Justin.
-Jó,de akkor elteszed!
-Elteszem.
-Ígéred?
-Ígérem csak add már!
Lucy sértődötten oda adta Jujunak a telefont. Justin az ígéretét betartva,elrakta a mobilt.
-Na mondjad.-dőlt ismét a falnak Bieber.
-Miért viselkedsz velem így?-lépett közelebb Justinhoz,Lucy.
-Hogy viselkedek?-kérdezte unottan.
-Undokul.-lépett még közelebb hozzá.
-Folyton nyomulsz.
-Mert ez nem tetszik?-az utolsó lépést is megtette felé,amitől 1 cm sem maradt köztük.
Lucy a kezét végig simította Justin arcán. Juju csak bámult Lucyra. Nem csinált semmit. Ez aggasztott a legjobban.
-Karold át a derekam..-súgta Juju fülébe Lucy,de nem olyan halkan,hogy ne halljam meg.
-Nem..-morogta Justin,és próbálta eltolni magától a lányt,de nem bírta.
-Tudom,hogy akarod.-fúrta az arcát Juju nyakába,majd elkezdte a nyakát puszilgatni.
Láttam,hogy ez Justinnak jól esik...És ott lettem lessokolva,mikor láttam,hogy Juju keze megindul Lucy dereka felé,és átkarolja a lányt. Még a hüvelykujjával simogatta is a lány derekát. Lucy a karjait Justin nyakán pihentette. Láttam,hogy Justin nagyon gondolkozik valamin. Lucy egyre jobban Jujuhoz simult. Már egy tű sem fért volna közéjük annyira közel voltak egymáshoz.
-Ne csináld..-próbálta eltolni magától megint a lányt,de sikertelenül.
-Ne ellenkezz..-simította végig Lucy,kezét, az arcán.
Justin csak bámult a lányra. Nem tudott mit tenni. Lucy lassan becsukta a szemeit,és közelíteni kezdett az ajkával,Justinéhoz. Mikor már fél cm volt az ajkuk közt,Justin elfordította a fejét,hogy ne tudja megcsókolni őt Lucy.
-Ne csináld Juss!-nyafogott Lucyka,és visszafordította a fejét Jujunak.
-Mióta becézgetsz?!-akadt ki Bieber.
- Annyira szeretlek!-hirtelen,erőszakosan a száját,Justinéra nyomta.
Itt megszédültem. Egy könycsepp csordult ki a szememből. Justin minden erejét összeszedve,ellökte magától a lányt.
-Fúj! Állísd már le magad! Undorító vagy! Ezért vagyok veled ilyen! Egyszerűen folyton csak rámnyomulsz és le akarsz smárolni! Áh! Hagyj magamra!-kiabált Juju. Az egész erdő a hangjától zengett.
-Justin..-kezdte Lucy.
-Menj el! Igaza volt Hannahnak..-hajtotta le a fejét.
-Mi? Mit mondott Hannah??
-Semmit..
-Mond el!!!
-Nem..
-Mond el!
-Azt akarod,hogy elmondjam?!
-Igen!
-Nem mondom el,mert akkor őt sodornám csak bajba!
-Bénák vagytok!
-Te meg kurva..
-Mi??
-Kurva vagy!
Lucy sírva fakadt. Te jó ég.. Milyen hisztis.. Hallottam,hogy elkezdett felém rohanni. Gyorsan a falhoz simultam,nehogy észrevegyen. De mivel sötét volt remélem,hogy nem fog észrevenni.. De szerencsém volt. Annyira bőgött,hogy simán csak elszaladt mellettem. Nagy levegőt vettem,majd én is elkezdtem az ajtó felé lépkedni. Kb az út felénél jártam,mikor megint vonyítást hallottam. És ez már közelebbről jött. Elkezdtem félni.. Gyorsan tempóra kapcsoltam. Hallottam,hogy jön mögöttem valaki. Egyre gyorsabban mentem. Majd hirtelen egy kezet éreztem a vállamon. Felsikoltottam. Majd mikor láttam,hogy csak Justin az,megnyugodtam.
-Mi az? Mit keresel te itt kint?-bombázott meg kérdésekkel Juju.
-Öhm...izé..én..-dadogtam.
-Hallgatóztál!
Nem feleltem..Csöndesen álltam és a földet bámultam.
-Valld be! Mindent láttál és hallottál!-emelte fel a kezével az állam.
-Igen..-feleltem.
-Ch.. Gondolhattam volna.
-Justin..Én..sajnálom..csak..
Megint vonyítást hallottam. Összerezzentem. Már egyre jobban féltem.
-Mi a baj? Félsz?-jött közelebb.
Én válaszként bólintottam. Juju mosolyogva megölelt.
-Nem kell félned. Itt vagyok.-suttogta a fülembe.
Ez megnyugtatott. Megnyugtatott az a tudat,hogy itt van velem Justin. Éreztem,hogy a kezei a derekamra simulnak. De régen éreztem már Jujunak az illatát. Jó volt újra érezni..Egyre jobban Jusshoz simultam.
-Csss. Nincs semmi baj.-tolt el egy kicsit magától,hogy a szemembe tudjon nézni.
Sötét volt,de így is láttam gesztenye barna szemeit. Félénken neki dőltem a falnak. Ő jött utánnam,de nem dőlt neki a falnak,csak elém állt. Nem értettem,hogy mit csinál. De mikor megölelt megint,akkor megértettem. Megint a derekanhoz simultak a kezei,és most Justin a fejét,meglepettségemre,a nyakamba fúrta. Érezte,hogy az ajka a nyakamhoz ér. Kirázott a hiteg. Jó értelembe. Így voltunk 2 percig,majd megint eltolt magától és neki nyomott a falnak. Persze finoman. Kezével végigsimította az arcom,majd az egyik hajtincsemet a fülem mögé tűrte. Belenéztem a szemébe. Ő is az én szememet fürkészte,de néha néha az ajkaimra is pillantott. Az én szemem is levándorolt a telt ajkaira. Ezt a pillanatott az osztályfőnökünk zavarta meg. Kitépte szó szerint azt ajtót,és dühösen betessékelt minket a szobánkba. Justinnal visszamentünk a többiekhez felelsz vagy merszekezni. Mind ketten úgy viselkedtünk,mintha nem is történt volna köztünk kint semmi sem...
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
