18.rész: Irány haza!

Nagy a sürés-forgás. A tanárnő idegesen szedte össze az összes gyereket,a házból. Mivel indulunk nemsokára haza. 
-Haladjatok már az istenért! Lekéssük a buszt!-sipákolt Mrs.Tüske.
-Wááá!!! Hol van az Angry Birdsös pólóm????-tépte idegesen a haját, Andrew.
-Kit érdekell a büdös pólód?! Lekéssük a buszt!-üvöltözött Tüsi.
-Nem büdös! 1 napot hordtam csak!-dühöngött a fiú.
-Annak 1 nap is elég...-morogta mellettem Juss,és közben a telóját nyomogatta.-Picsába!
-Nah mi az?-pusziltam meg az arcát,amin elmosolyodott.
-Nem birom megcsinálni ezt a szintet.-morogta idegesen.
-Hm... Mi volt ez a puszi?-jött oda hozzánk Amy.-Itt valami történt,amiről nem tudok...Jártok?
-Még nem...-pirultam el.-Még Juss nem kérdezte meg...
-Mi?-kapta fel a tekintetét a telefonról,az imént említett személy.
-Semmi.-forgattam a szemem.- Amúgy tegnap csókolóztam vele.
-Tényleg?? De tuti!-sipákolt Amy.
-Megvan a póló!-ugrott ki hirtelen a házból Andrew.-A budi mellett volt! Nem tom,hogy hogy került oda!!!
Hirtelen mindenkiből kitört a nevetés. Conor felpattant a helyéről,és kikapta Andrew kezéből a pólót,majd megszagolta.
-Igen. Büdös.-állapította meg,majd visszaadta a kezébe.
-Nem is!-háborodott fel Andrew.-Szagold meg te is Justin!
-Kösz,kihagynám.-felelte,majd zsebretette a telóját.
Andrew duzzogva leült mellém..Aminek persze "nagyon örültem". Juss mosolyogva átkarolt,és magához húzott.
-Találtam egy gyönyörű szép lányt..-súgta a fülembe.
-Na és kit?-pirultam el.
-Téged..-puszilta meg az arcom.
Én szembe fordultam vele,majd arra készültem,hogy megcsókolom,de Andrew közénk ugrott.
-Óóó itt valami nagyon készül!-ugrált hülyén.
-Andrew. Kopj le.-szólt neki lazán Juss.
-Igenis..-hajtotta le a fejét,majd 2 lépést tett tőlünk.
-Szóval..-húzott magához Juju.-A dalt amit neked írtam azt kihallgattad...Szóval ezt nem fogom elénekelni  neked.. De azért lenne egy kérdésem.
-Mi?? Mi???-jött oda hozzánk megint Andrew.
Juss idegesen behunyta szemeit,ezzel próbált lenyugodni.
-Figyelj..-fordult felé valamivel nyugodtabban.-Kérlek...Menj el..És ne zavarj közbe..Oké?
-Persze!-vigyorgott tovább a srác,de nem mozdult.
-Tünés!!!-vette feljebb a hangját Juss.
Andrew gyorsan elrohant.
-Na...Hol is tartottunk?? Jah igen...Hannah?-nézett mélyen a szemembe Juju,és közben megfogta a kezem.
-Igen?-pirultam el.
-Lennél a barátnőm?-kérdezte cukin.
-Mond azt,hogy igen!!!!!! Mond azt,hogy igen!!-tünt fel mellettünk ismét Andrew.
-Andrew! A picsába is már! Kopj már le vagy úgy pöcsönrúglak,hogy a suliig repülsz!-üvöltött Justin.
-Jólvan na... Nem zavarok...-ment el újra.
-Szóval??-fordult felém ismét Juju.
-Persze,hogy leszek a barátnőd.-kuncogtam,még Juss előző beszólásán.
Juss,magához húzott,és épp megakart csókolni,de eltoltam magamtól.
-Mi az?-nézett rám értetlenül Juju.
-Mindenki minket bámul..-suttogtam a fülébe.
Egyszerre fordultunk meg Jussal a tömeg felé. Mindenki tátott szájjal bámult minket. Még Tüsi is,de ő inkább könnyezett. Na ne..Talán meghatódott??? Ez ritka!!!
-Őőőőőő....Hellókah!-inetegettem feléjük hülyén.
-De cukiiii!!-visítozott Amy és Mary.
Lucy dühösen trappolt hozzánk.
-Justin Bieber!!-lépett Juju elé.-Szóval ennyi?? Hannaht választottad?! Nem tudod,hogy most mit teszel! Én mindent megadtam volna neked!! MINDENT! De te ezt a senkit választod?! Én vagyok a hozzád való!!! Nem ez!
-Lucy...-kezdte Juju.-Figyelj..Én nekem Hannah jön be és nem te..Sajnálom...És lécci ne beszélj így róla...
-Hihetetlen vagy!!! Én sokkal jobb vagyok nála!
-Figyelj Lucy.-tettem a kezem a vállára.-Megértem,hogy ha agyi sérült vagy....De azt felfoghatnád,hogy Justin nem szerelmes beléd!
-Te csak fogd be!-rivallt rám a csaj.-És Justin! Nagyot csalódtam benned! Na én léptem!
Lucy olyan gyorsan fordult el tőlünk,hogy a hosszú haja,Juss és az én arcomba csapódott. Justin pislogott párat,majd megrázta a haját.
 -Ez teljesen bekattant.-morogtam.
-Nem kell vele foglalkozni.-dörzsölte meg a szemét Juss.
Beszélgetésünket a busz dudahangja szakította meg.
-Figyelem! Itt a busz! Ne rohanjatok,lassan száljatok fel! Egyesével!-kiáltotta Tüsi.
Persze semmi sem így történt. Mindenki rohant a buszhoz,hogy legyen egy frankó helye. Egyszerre 5 ember akart felszállni a buszra. 
-Takarodj már! Nem férek be tőled!-üvöltött Ben,Katere.
-Te menj arrébb! Vigyázz!! Letöröd a műkörmöm!!-sipákolt a csaj.
-Akkor told arrébb azt a túlméretezett seggedet és engedj felszállni!
Conor a veszekedésük közben,lazán odasétált,és egy lökéssel eltaszította mindkét gyereket az ajtóból,majd felszállt a buszra. Ben szúrós pillantást vetett Katere,majd direkt úgy szállt fel,hogy "véletlen" felfele menet fellökje. Justinnal jót szórakoztunk rajtuk,majd mikor mi is felszálltunk,elindult a busz. Mindenki hátragyűlt,mert eldöntöttük,hogy felelsz vagy merszezni fogunk. Mostanában elég sokszor játszottuk ezt a játékot.
-Justin! Felelsz vagy mersz?-nézett ravasz mosollyal Amy,Jussra.
-Merek.-változtatta el a hangját,ami elég viccesen hangzott.
-Adj egy puszit.....Lucy arcára..-nevetett fel gúnyosan.
-Utállak.-hunyorított mérgesen a lányra,majd felállt,és nyomott egy puszit Lucy arcára. Persze azonnal elfogott a féltékenység.
-Nézzétek Hannaht! Mennyire féltékeny!-nevetett Cili.
Juss felém kapta a tekintetét,amin elpirultam. Juju elmosolyodott,majd odajött hozzám,és ajkát az enyémre tapasztotta. Ez persze egy szájrapuszi volt csak,mert nem akartuk mindenki elött nyalni-falni egymást.
-Húúú-huhogtak a többiek.
-Ne légy féltékeny kicsim.-adott még egy puszit az arcomra.-Nekem te kellesz.
Elvigyorodtam,és közben olyan vörös voltam mint egy paradicsom. Lucy dühös tekintetével találkoztam össze. Ijesztően nézett rám... Juss mellém huppant majd átkarolt.
-Kiszálltam!-jelentette ki dühösen Lucy,majd átmászott az üléseken,és a vállát direkt az enyémnek lökte,én meg ráestem Jussra.
-Ezt nem hiszem el!-dühöngött tovább Lucy majd előre ment,Tüsihez.
Juss melkasán pihent a fejem,ő meg a karjait a hátamon pihentette,és állát pedig a fejemen.
-Magatokra hagyunk titeket...Szerelmesgessétek ki magatokat!-pattant fel vigyorogva Conor,majd a többiekkel magunkra hagytak minket. Jussal szembe fordultam,majd előkaptam a telómat,és a füllhallgatóm,majd nagy vigyor terült szét az arcomra.
-Nah mi az vigyori?-adott egy szájrapuszit Juju.
- Megakarom ismerni a zenei ízlésed.-dugtam bele a fülest a telómba,majd az egyiket Justinnak nyújtottam,amit bele is rakott a fülébe.
-Nah kezdjük az elsővel..-kezdtem volna,de Juju ajkát az enyémre nyomta,így heves csókolózásba törtünk ki.
 Kb. 3 perc múlva a levegő hiánya miatt szakadtunk el egymástól. Justinnak a teljes arcát pír borította ahogy az enyémet is. Édesen rámmosolygott,majd még adott egy szájrapuszit.
-Annyira szeretlek.-bújt hozzám,és kezünket összekulcsolta.
-Ez neked zenehallgatás?-nevettem fel.
Juss durcásan elhúzódott tőlem,és elfordult.
-Mi a baj?-érintettem meg a vállát.
-Semmi,csak járna nekem azért egy szeretlek vagy valami..-bigyesztette le ajkait.
-Szeretlek Juss.-öleltem meg,majd beleültem az ölébe. Ő hátulról átkarolt.
-Így nehéz lesz zenét hallgatni.-nevettem fel.
-Jólvan,akkor ülj mellém,és mutasd a zenéidet.
Így is tettem. Juss mellé huppantam majd beledugtuk a fülünkbe a fülest.
-Violetta zenéiből mutatok.-mondtam.
-Tessék??-nézett rám értetlenül.
-Az egy sorozat.
-Jah...Jah tényleg! A kishugom is nézi!
-Ezt most vegyem sértésnek?-nevettem el magam.
Justin édesen megrázta a fejét,amivel jelezte,hogy nem sértésnek szánta. Beindítottam az első számot.
https://www.youtube.com/watch?v=pE_TNE6BN8U (hallgasd meg :) )
Szám végén kérdően néztem Jussra.
-Na?-csillogtak a szemeim.
-Őszinte leszek..-kezdte lassan.
-Igen??
-Mikor kiejtetted,hogy Violettát fogunk hallgatni,nagyon nem örültem neki..De ez a szám tök jó.. 
-Jeeee!-dőltem hátra megkönnyebülten.-Akkor te is a pop zenét szereted?
-Aha.-vigyorgott.
-Mutassak még?
-Tőlem.
A következő száma amit mutattam neki:
https://www.youtube.com/watch?v=MUmX2iJ_EIo (Hallgasd meg :) )
Szám végén Jussra pillantottam. Az vigyorogva rámpillantott.
-Ez is jó.-bólintott elismerően.
-Jeee!-öleltem meg.
Justin elnevette magát.

-Milyen kis bolond vagy!-puszilt meg.
-Meeeert??-néztem rá kíváncsian.
-Mert ilyen kis dolgok miatt boldog vagy.-mosolygott rám.
-És ez baj?
-Nem dehogy. Ez nekem bejön. Nah és most én mutatok egy zenét.
-Milyen zenét?
-Én írtam,és én éneklem. Érdekell a véleményed.
-Mutiiiiiiii!!!!!!!!-ugráltam őrülten a széken.
Juss megint nevetett egyett,majd a fülhallgatót átdugta az ő telójába,majd beindította a számot.
https://www.youtube.com/watch?v=kFIxuP9Q5hs (hallgasd meg és olvasd el a szövegét :) )
-Hogy neked milyen jó hangod van...És a szövege! Csodálatos!-hüledeztem a dal végén.-Kiről írtad a dalt?
-Na vajon kiről?-nézett rám mosolyogva.
-Rólam és rólad?-kérdeztem félénken.
-Ki másról?-ölelt magához.
-Ki szerint hülyeség az,hogy együtt vagyunk?
-Hát Martin,meg Krisz szerint.... De csak azért mondják mert beléd vannak esve.
-Belém???-csodálkoztam.
-Ugyan ki ne lenne beléd szerelmes?-vigyorgott rám.
-Hát nem mindenkinek jövök be.
-És? Az a lényeg,hogy nekem igen.-adott egy szájrapuszit.-Nah és ha nem baj...hallgatnék még pár Violettás számot. Tetszenek.
Azzal bedugta a fülest a telómba,majd elkezdte hallgatni a zenéket. Én meg az övéit hallgattam. Hamar eltelt az út többi része. Mikor megérkeztünk,Juss felajánlotta,hogy hazakisér,amit el is fogadtam. Mikor a házunk elé értünk,megálltunk egymással szemben.
-Hannah....-jött közel hozzám.
-Hm?-mosolyodtam el.
-Köszönöm,hogy a pasid lehetek. Nagyon szeretlek,és ez nekem tudod szokatlan mert még sosem voltam szerelmes,és most az vagyok...És...
-Értem.. Én vagyok az első szerelmed. Ez aranyos.-simítottam a kezem az arcára,ő meg az ajkát az enyémre tapasztotta. Hosszú csókolózásba kezdtünk a bejárati ajtónk elött. Kb 3 perce csókolózhattunk,mikor hirtelen kivágódott a bejárati ajtó,és apa lépett ki rajta.
-Ezt nem hiszem el!-akadt ki.-Justin Drew Bieber! Hogy mersz a lányomhoz nyúlni?!
Justinnal ijedten ugrottunk el egymástól.
-Apa...én megtom magyarázni..-kezdtem volna,de apa megragadta a karom,és maga mellé rángatott.
-Hannah! Ne!-kiáltott fel kétségbeesetten Juss.
-Nem megmondtam,hogy nem mehetsz a lányom közelébe?! Talán valami nem világos?!-üvöltözött apa.
- De én szeretem a lányát..-kezdte volna Juss,de apa lekevert neki egy pofont.
-Ne! Apa!-kiabáltam apára,és Justinhoz akartam rohanni,aki az ütés helyét fogta,de apu visszalökött.
-Menj fel a szobádba!-szólt rám apa.
-Nem megyek! Apa ne bántsd! Én szeretem Justint!-fogtam le apám kezét.
-Nem szerethetsz egy ilyen embert mint Bieber!-nézett rám dühösen apu.-Ő maffiózó!
-Már nem az! Megváltozott!
-Takarodj a szobádba!-üvöltött velem apa,majd lekevert Justinnak mégegyet,ami következményére Juss a földön landolt.
-Ne! Juss!-rohantam hozzá,és megöleltem.
-Menj fel a szobádba...-nyögte nekem oda Juju.
-Nem hagylak itt..
-Nem akarom,hogy bajod essen Hannah..
Apa hirtelen megragadta a karom,és felrántott Justintól.
-Ne menj mégegyszer ennek a fiúnak a közelébe!-ordított rám,majd a földön rogyadozó Juss felé fordult.-Te meg kotródj haza! És többet ne lássalak a lányommal,vagy több verést kapsz!
-Apa te meghibbantál! Nem ütheted meg azért mert szeretjük egymást!-rivalltam rá.
-Kussoljál lányom!-kaptam aputól egy pofont.-Nagyot csalódtam benned!
-Ne bántsa!-ugrott oda hozzám Juju,de apa a földre taszította.
-Ne! Justin!-sírtam el magam,de apa beráncigált a lakásba,és bezárta az ajtót. Én sírva rohantam fel a szobámba. Nem fürödtem meg,csak bezártam a szobám ajtaját,majd bevetettem magam az ágyba és elaludtam. Kb este 23:00-kor keltem fel. Nem tudtam tovább aludni. Eldöntöttem,hogy elmegyek Justinhoz. De a bejárati ajtón nem mehetek....Ezért az ablakon kell lemásszak.. Kinyitottam az ablakom,majd lepillantottam. Szerencsére nem volt nagyon magasan ezért kimásztam,majd szembe lévő faágba kapaszkodtam,és onnan ugrottan a földre. Azonnal rohantam Jujuékhoz. Ahogy a házuk elé értem,tárcsázni kezdtem Juss telószámát. 5 csörgés után fel is vette.
-Haló??-szólt bele egy rekedtes hang,ami Justiné volt.
-Justin én vagyok az! Itt vagyok a házatok elött!-mondtam.
-Hannah? Mit keresel itt?
-Aggódtam érted! Letudsz jönni,vagy jöjjek fel?
-Gyere fel! Az erkélyemnél feltudsz mászni.
-Jólvan. Szia!
-Szia!
Elsétáltam Juss erkélyéig,ahol tényleg könnyű volt felmászni. Ahogy feljutottam,Just pillantottam meg magam elött. Rémesen össze volt verve. Sírva a nyakába borultam. Juss apró puszikat adott a nyakamra,és közben simogatta a hátam. Majd mikor kicsit lenyugodtam,leültünk az ágyra.
-Én..én úgy sajnálom..-szipogtam.
-Nem a te hibád...-dőlt le az ágyára.
-Anyud mit szólt hozzá?
-Hazudtam neki.
-Mit?
-Azt,hogy összeverekedtem az egyik osztálytársammal.
-Jaj Juss..-feküdtem mellé,ő pedig felémfordult.
-Érted bármit megtennék. Még azt is elviselem,ha apád mindennap megver. Csak maradj velem.-mondta. Láttam,hogy minden egyes szót őszintén mond. Olyan jó érzés fogott el. Még sohasem szeretett egy fiú sem ennyire. Justin fölé hajoltam,majd ajkamat az övére tapasztottam,és csókolózni kezdtünk. Tartottam magam,nehogy ráfeküdjek Jussra,mert tudom hogy mindene fáj. Juss karjával,átkarolta a hátam,és magára húzott.
-Nem fáj?-kérdeztem meglepetten.
-Túlélem.-mosolyodott rám,majd megint megcsókolt. Nyelvünk forró táncot jártak egymással. Hosszú csókolózás után leszálltam Jussról,majd melléfeküdtem. Justin édesen hozzámbújt,majd apró puszikat hintett a nyakamra. Majd átkarolta a derekam,és hozzámbújt. Így feküdtünk kb 5 percig,mikor észbe kaptam,hogy haza kéne menjek mielött apu vagy anyu gyanut fog. Óvatosan eltoltam magamtól Jujut.
-Mi a baj kicsim?-nézett rám álmos arccal.
-Mennem kell..-ültem volna,fel de Juju visszarántott.
-Ne menj...Maradj itt velem..
-Nem lehet..Apa kicsinál ha megtudja.
-Jaj ne..Akkor inkább menj..Nem akarom,hogy bajod essen.
Én bólintottam majd kimentem,az erkélyre,mivel ott kell lemásszak. Justin jött utánnam,majd hátulról átkarolta a derekam,majd megpuszilta a nyakam.
-Vigyázz magadra.-súgta a fülembe.-Ha valami baj van,csak hívj és én jövök.
Én megfordultam,majd válaszként egy nagy ölelést adtam neki. Juss kicsit eltolt magától,hogy a szemembe tudjon nézni.
-Kérlek ne veszekedj apuddal. Mert a végén megpróbál ütni,és azt egyikünk sem akarja.-húzott közel magához és szinte az ajkamba beszélt.
-Rendben.-mondtam,de ezt a szót alig tudtam már kiejteni,mert Juss elkezdte ajkaival az enyémeket "falni". 
-Most már tényleg mennem kell.-toltam el magamtól.
-Jólvan.-nyalta meg játékosan az arcom.
-Fúj..-töröltem le a nyálát,majd a pólójába kentem.
Justin kisfiúsan felkacagott.
-Nah megyek. Gyógyulj. Szia!-adtam még egy puszit az arcára,majd elkezdtem lefelé mászni.
-Vigyázz magadra! Szeretlek! Szia!-szólt utánnam.
-Én is!-ugrottam le a földre.-Szia!
-Szia!-integetett.
Én visszaintegettem,majd gyorsan hazarohantam. Felmásztam az ablakomon,majd becsuktam. Asszem megúsztam. Apuék nem fogtak gyanút. Odasettenkedtem a villanykapcsolóhoz,és felkapcsoltam.
-Wááááá!!- kiáltottam fel ijedten.
Apa ült az ágyamon,dühös fejjel.
-Hol voltál kislányom?-nézett rám kérdően.
-Én...-kezdtem de egy hang sem jött ki a számon.