25.rész: "Mindig itt leszek neked. Ígérem."

Már mindent megvettem. Rossnak is meg Justinnak is. Ma van a suliban a karácsony ünneplése. Ma ajándékozzuk meg a többieket,és ma van a téli szünet elötti utolsó tanítási nap! Ezért is ma mindenki be van zsongva. A mai napot egy előadással kezdtük a suliban,ami nagyon unalmasnak ígérkezett. Bár a mi osztályunkból nem sokan figyeltek. Justin mobilozott,Scott zabált,Conor képregényt olvasott,stb. És a furcsa,hogy a tanár ezt ki sem szúrja... Bár kellett ezt elkiabálnom..
-Kérem! Mindet!-csapott a fiúk fejére,egy pálcával Tüsi. Juss,Conor kicsit vonakodtak,majd végül odaadták a képregényt és a mobilt Tüske kezébe.
-A gumi cukrot is!-nézett szúrós szemmel Scottra.
Scott szomorúan odanyomta a kezébe a gumicukrot.
-Helyes! És most nézzétek az előadást!-mondta a tanárnő,majd elkezdte enni Scott gumicukrát. Kedves...
-Remélem a mobilomat nem kezdi el nyomkodni... Már ha belerondít az angry birds eredményembe akkor kicsinálom! Már a 30-ik pályát csinálom!-panaszkodott idegesen Juss.
-Nyugi! Lehet,hogy tapló,beképzelt,bunkó,illetlen,érzéketlen,egoista..-kezdtem sorolni a jelzőket Tüsire.
- Térjünk a lényegre!-szakított félbe Juju.
-De nem tenne ilyet. Meg amúgy is le van zárolva a telód nem?
-Ja...az igaz.
A rémunalmas előadás végére,már mindenki teljesen ki volt. Szó szerint,nem csak a mi osztályunk,hanem mindenki, amilyen gyorsan csak tudott,elhagyta a termet.
Kifelé menet,Tüsi mindenkinek vissza adta az elvett cuccát,kivéve Scottnak. 
-Hol van a gumi cukrom?-kérdezte csalódottan a fiú.
-A gyomromban!-felelte hidegen Tüske. Legalább őszinte...
Mindenki felment a saját termébe. Igen. Most jön az ajándékosztás. Mindenki körbe ült a szőnyegen,egy -egy ajándékkal.
-Rendben! Ki akarja kezdeni?-nézett körbe Tüske. Senki sem tette fel a kezét.
-Kezdem én!-állt fel Lucy. Jaj.
Tüske bólintott,majd Lucy elindult Justin felé. Na ne már,hogy őt húzta?! Lehetetlen! Én úgy tudtam,hogy Justint, Ben húzta... Nem értem.
-Én Justint húztam! Boldog Karácsonyt Juss!-mosolygott Lucy,majd az ajándékot átadta a sápadt Jujunak. És ha ez nem lenne elég,még egy puszit is adott a szája szélére! Lucy elégedetten visszasétált a helyére.
-Nos Justin? Te kit húztál?-kérdezte Tüsi, a mindig lessokolt Justint.
-Öhm..-dadogta.-Lucyt..
-Jaj de jóóóó! Látod Juss? A sors is így akarja!-tapsikolt Lucy.
-Boldogat.-morogta Juss,majd Lucy kezébe adta az ajcsit.
-Puszit nem kapok?-kérdezte a lány.
-Eltaláltad.-felelte egyszerűen Juju,majd visszaült mellém.
-Ki akarja folytatni?-nézett körül Tüsi.
-Majd én!-állt fel Ross. Jaj. Egyenesen elindult felém. Nehogymár..
-Téged húztalak Hannah!-mosolygott rám Ross.
-Engem?-kérdeztem meglepetten.
-Őt?-kérdezte döbbenten Juss is.
-Igen.-bólintott Ross majd a kezembe nyomta az ajándékot.
-Köszi..-feleltem halkan,mire Ross adott egy nagy puszit az arcomra.
Juju féltékenyen nézte a jelenetet.
-Nyugi.-súgtam Juss fülébe,majd adtam egy puszit,  puha arcára.
-Nyugodt vagyok.-felelte.
-Hát én nem ezt láttam. És én mit mondjak mikor Lucy a szád szélére adott egy puszit? 
-Hagyjuk,kérlek.
-Á most már hagyni akarod mi?-sértődtem meg. Néha annyira kibírhatatlan.
Justin nem felelt semmit,csak összekulcsolta az ujjainkat,és rámmosolygott. Jó. Tényleg nem akar erről beszélni. Gyorsan kiosztották a többiek is az ajcsikat. Scott kapott egy új Angry Birdös dezodort. Nagyon örült neki. :) Mikor kicsöngettek mindenki feltápászkodott a helyéről,és kiindult a teremből.
-Justin!-kiáltott fel Tüske.
-Hjaj..-morogta Juju,majd odaballagott Tüskéhez,aki kiinvitálta a folyosóra. Na már megint mi történt? Szegény Justin :( 10 perc múlva Juss letörten ballagott oda hozzám.
-Na mi volt?-kíváncsiskodtam.
-Majd elmondom.-felelte.-Nah de most gyere!-fogta meg a kezem,majd kihúzott a folyosóra. Elővett egy sálat,majd a szememre kötötte.
-Mit csinálsz?-kérdeztem kicsit megijedve.
-Majd meglátod!-hallottam Justin hangját,majd éreztem,hogy megfogja a kezem és elkezd vezetni.
-Justin nem akarok elesni,sem neki menni semminek!-nyafogtam.
-Bízzál bennem! Én nem foglak semminek sem nekivezetni!
És így is lett. Juss semminek sem vezetett neki. Már vagy 15 perce gyalogolhattunk,mikor Juju megállt.
-Most már leveheted.-mondta,mire én megkönnyebbülten szedtem le magamról a sálat. De ami fogadott az lenyűgöző volt.

-Justin ez gyönyörű!-hüledeztem.
-Gyere!-fogta meg a kezem,majd leültünk az egyik homok kanapéra.
-Justin te ennyit fáradoztál miattam?-néztem rá meghatottan.
-Nem volt fáradozás. Örömmel tettem.-mosolyodott el,majd apró csókot adott ajkaimra.
-Csodálatos vagy.-bújtam hozzá. Justin szorosan magához ölelt. Egyszerűen annyira szeretem ezt a fiút,hogy az leírhatatlan! Minden egyes érintésétől kiráz a hideg. Persze jó értelemben.
-Itt van az ajándékod..-szedett elő a táskájából,egy nagy csomagot.
-Ezt nem te csomagoltad!-állapítottam meg nevetve.
-Lebuktam.-nevetett ő is.
-Pattie volt?
-Aha.. De az ajcsit én vettem.
-Azt gondoltam.-mosolyogtam rá.
Izgatottan kibontottan. Egy kép volt benne rólam és róla,egy képkeretben,meg egy gyönyörű szép ruha. Wáó!
-Ez...ez.. meseszép!-hatódtam meg.
-Tetszik?-kérdezte mosolyogva.
-Igen!-folyt ki egy könnycsepp a szememből. Ez egyszerűen csodálatos.
-Örülök neki!-törölte le a könnycseppemet Juss,majd megcsókolt.
-És itt az én ajándékom.-vettem elő az ő becsomagolt ajándékát. 
Juss izgatottan kibontotta a csomagot,majd aprót felsikoltott.
-GTA? Tudtam!-ugrált őrülten.-Köszi!-ölelt meg.
Így olyan kisfiús. :)
Még egy kicsit ücsörögtünk a tengerparton,majd hirtelen Juss felpattant,majd elkezdett a tenger felé húzni.
-Mit csinálsz?-néztem rá értetlenül.
-Menjünk be a vízbe.-mosolygott.
-Hülyéskedsz?? Jéghideg!-torpantam meg.
-Dehogy! Tökre kellemes!
-De ruhástól? Ne hülyéskedj!
-Nem lesz semmi bajod!
-Jaj. Nah jól van.
Justin megfogta kezem,majd besétáltunk a vízbe. Tényleg nem volt hideg,sőt tök kellemes volt. Csak térdig mentünk bele,mivel nem akartunk teljesen elázni. De ez így is nagyon romantikus volt. Juss felé fordultam.
-Mi a baj?-pillantott rám Juju,mikor észrevette,hogy őt nézem.
-Fázik a lábam.-kuncogtam.
-Akkor menjünk ki.-ajánlotta mosolyogva. Elindultunk kifelé,de az út felénél Juju hirtelen megtorpant,majd magához húzott. De annyira váratlanul ért,hogy elvesztettem az egyensúlyom,és ráestem,aminek a következménye az lett,hogy mind ketten a vízben landoltunk. Jaj. Már csak ez kellett. Gyorsan felálltam,majd segítettem Justinnak is talpra kecmeregni,majd kisiettünk véglegesen a vízből.
-Ezt most tényleg kellett mi?-álltam meg Jussal szemben. Csurom víz voltam ahogy ő is,a ruhám teljesen rám tapadt,ahogy rá is.
-Bocsi,nem úgy akartam.-hajtotta le bűnbánóan a fejét.
-Hanem?-néztem rá értetlenül.
Juju válaszként megragadta a karom,majd magához húzott. A vizes testem teljesen hozzá símult az ő vizes testéhez. Juss cukin  elmosolyodott,majd ajkával közelíteni kezdett az enyémhez. Én már behunytam a szemem és átakartam adni magam a pillanatnak,ha nem zavar be egy bizonyos személy. Aki persze Lucy volt.
-Juss! Nagyon tetszik az ajándékod!-rántotta el tőlem Lucy,Justint.-Te jó ég! Miért vagy csurom vizes? Talán Hannah belelökött a tengerbe?
-Mindenki magából indul ki.-szóltam be neki,mire Juju elkezdett kuncogni.
-Nem érdekelsz Hannah! Számomra te egy..-kezdte volna Lucy,de Juss félbe szakította.
-Ha megkérhetlek flegmáskodj máshol,ahol érdeklik is az embereket a kicsi IQ-jú ribancok.-kacsintott a lányra Justin.
-Micsoda???-akadt ki Lucy.-Tudjátok mit? Nem is érdekeltek! Csak mondani akartam,hogy van egy buli itt a parton,ahova jöhetettek volna,de akkor hagyjuk! Nah léptem!-fordult meg olyan sebességgel,hogy a haja megint az arcunkba csapódott. Ezt ráhagyhatná már.
-Buli?-szóltam utána,mielött leléphetett volna.
-Talán a füleden ülsz?-fordult meg kényesen.-Igen buli! De nem vagytok rá meghívva! Na pá!-csetintett kettőt,majd lelépett.
-Justin! Menjünk el a bulira!-fordultam izgatottan Jujuhoz.
-Viccelsz? Nem vagyunk meghívva,és csurom vizesek vagyunk!-háborgott édesen.
-Kit érdekel,hogy nem vagyunk meghívva? Nem őr rendezte a bulit,ezért nem is ő fogja eldönteni,hogy megyünk e vagy sem. És meleg van hamar megszáradunk! Lécci!-néztem rá boci szemekkel,amin elmosolyodott.
-Jó.-egyezett bele.-De ha megtudom,hogy bepasizol...
-És ha én megtudom,hogy becsajozol...
Farkasszemet néztünk 5 másodpercig,majd mind kettőnkből kitört a nevetés.
-Tudod,hogy soha sem csalnálak meg.-fogta meg a kezem.
-Ahogy én sem!-pusziltam meg.
-Akkor menjünk.
Elindultunk a buli helyszínére,ami Lucy szerint itt van a tengerparton. Kivételesen nem hazudott,mert hamarosan meg is találtuk a helyet. Mindenki bulizott,bömbölt a zene. Jussal hamar csatlakoztunk a többiekhez. Ugráltunk táncoltunk,teljesen kikapcsolódtunk. Nagyon jól éreztem magam.
-Iszunk valamit?-kérdeztem Jujut.
-Ühüm.-mosolygott rám,majd elindultunk a pultoshoz.
-Két koktél lesz.-mondtam,mire a pultos bólintott,majd elkezdte önteni a koktélt. Figyeltem egész végig a srácot,nehogy belerakjon valami bogyót. Ha értitek. Szerencsére normális volt,és nem rakott bele semmit,így nyugodtan átvettem tőle az italokat.
-Figyelj,mindjárt jövök csak elmegyek wc-re.-mondta Justin,majd el tűnt a tömegben. Vállat vontam majd belekortyoltam az italomba. Jó ízű.
-Helló cica van gazdád?-ült le mellém egy pasi. Elég kigyúrt volt,és ha őszinte akarok lenni,kicsit meg is ijedtem.
-Van.-feleltem.
-Ez nem hangzott valami magabiztosan...-kezdett el felém közeledni,amire én automatikusan hátráltam.
-Ne félj.
-Hagyjon békén!-kezdtem el rohanni,de a férfi elkapta a karom.
-Látom makacs vagy! Akkor jobb lesz ha keményebben viszonyulok én is!-üvöltött az arcomba,majd lekevert egy pofont. Sírva a földre rogytam.
-Hannah!-hallottam a távolból Justin hangját,de többre már nem emlékeztem,mert elsötétült minden.

***

Kemény,hideg padlón ébredtem. A fejem hasogatott a fájdalomtól. Hol vagyok? Lassan nyitogatni kezdtem a szemeimet. Egy sötét kicsi,szűk szobában vagyok. Hűha. Nem valami kellemes. Hirtelen kivágódott az ajtó,és egy kigyúrt pasas lépett be rajta. 
-Mi a neved cica?-sétált hozzám.
Annyira be voltam szarva,hogy nem mertem még felelni sem. Meg azért is mert nincs köze hozzá.
-Kérdeztem valamit!-kevert le nekem egy pofont.
-Hannah..-feleltem halkan.
-Végre megszólaltál. Na és most...-jött még közelebb.-Van kedved egy kis huncutkodásra?
Némán megráztam a fejem. Nem értem mire érti..Várjunk..Csak nem? Na ne...
-Hát de nekem van kedvem!-mondta,majd azzal a mozdulattal letépte rólam a ruhám. Ijedtemben felsikoltottam.
-Kuss ribanc!-üvöltött rám,aminek a következménye ként utat törtek a könnyeim. Én ribanc? Na nem.. Max Lucy. Most neki kéne ilyen helyzetben lennie nem nekem!
-Mindig ellenkezel?-próbálta leszedni rólam a gatyám,amit persze nem engedtem,ami következménye ként még egy pofont kaptam.
-Segítség!-sikoltottam fel.
-Mondom,hogy maradjál kussba!-üvöltött rám,majd erőszakosan letépte rólam a gatyámat. Épp a melltartómat akarta kikapcsolni,mikor megint kivágódott az ajtó.
-Ereszd el te mocskos geci!-üvöltötte Justin,és a kezében tartott pisztolyt a férfire szegezte. Megkönnyebbültem egy kicsit,majd elkezdtem szégyelni magam,hogy Juss egy száll semmiben lát..
-Justin Bieber.-állt fel a férfi mellőlem.-Régen találkoztunk. Mióta is? Hm.. Mióta apucikád meghalt azóta nem láttalak.
Láttam,hogy Jujut érzékenyen érinti a dolog,de nem hátrált meg.
-Nem hiányoztál.-felelte hidegen Juss.-És most takarodj,vagy te is oda jutsz ahova az apám!
-Azt hiszed,hogy félek tőled?-nevetett fel gúnyosan.-16 éves kis taknyos kölyök vagy. Szó szerint fel nézel rám.
-Kuss!-üvöltött Justin.-Engedd el Hannaht,vagy meghúzom a ravaszt!
-Justin! Én ismerlek már téged. Te nem tudsz embert ölni.-felelte gúnyosan a férfi.
-Ó dehogy is nem!
-Igen?-húzta elő a fegyverét a pasas is,majd Justin felé szegezte. Jaj ne..
-Ja! Te csak egy szar csicska vagy!-köpte oda neki a szavakat.-Utoljára mondom,hogy engedd el a lányt!
-Vagy mi lesz? Lelősz engem? Nem hiszem! Max én téged és utána megerőszakolom a lányt.-nevetett fel gúnyosan.
-Justin hagyd! Menj el! Én kinézem belőle,hogy tényleg lelő!-kiáltottam Justinnak,aminek az eredménye az lett,hogy a férfi,még egy pofont lekevert nekem.
-Ne!-ordított fel keservesen Justin.
-Mit ne? Óóó! Szóval Hannah a gyenge pontod?-vigyorodott el a pasas.-Hát rendben. Ha nem mész el akkor addig verem a lányt. Nah mit szólsz?
Juss elbizonytalanodott.
-Nem hagyom itt!-jelentette ki bizonytalanul Juju. A pasi erőből belémrugott.
-Hannah! Ne! Idióta!-üvöltött Justin,majd megjelentek a szemében a könnyek.
-Ó! Te sírsz? Ahogy ismerlek te sosem sírtál. Tán nem megváltozott a kicsi Justin Bieber?-mosolyodott el gúnyosan.-Nah lelépsz akkor végre,hogy folytassam a munkám,vagy tovább bántalmazzam a lányt,és majd a szemed láttára erőszakoljam meg?
Justin teljesen elsápadt,és könnyes szemmel bámult rám. A férfi felém fordult,majd a melltartómat kezdte el kikapcsolni,belőlem meg kitört a sírás. Hirtelen eldördült egy golyó. A férfi aki eddig a melltartómat babrálta,hirtelen összeesett. Ijedtemben felsikoltottam. Justin azonnal odarohant hozzám,és felhúzott a földről. Sírva bújtam hozzá. Véres volt az arcom és a testem. Juju óvatosan simogatta meztelen testemet,és ő belőle is előtört a sírás. Gyorsan magamra kaptam az elhagyott ruhadarabjaimat,majd gyorsan elhagytuk a szobát. Út közben egy szót sem szóltunk egymáshoz. Egyenesen Jujuékhoz mentünk. Az egész utat végig sírtam,elég hangosan. Juss is sírt,de ő fiú módjára. Mikor megérkeztünk a házukhoz,felmentünk a szobájába,és én azonnal bevetettem magam az ágyába,és eddiginél is hangosabban kezdtem el sírni. Lelkileg teljesen tönkre mentem. Majdnem megerőszakoltak. Ezt nehezen fogom feldolgozni. Éreztem ahogy Justin mellém fekszik,majd ő is elkezdett zokogni. Kicsit meglepődtem mert sohasem mutatta ennyire gyengének magát elöttem. Két karját átfonta a derekam körül,majd szorosan magához húzott.
-Azt hittem,hogy elfoglak veszíteni.-szipogta Juss a fülembe.
-Én meg azt,hogy téged foglak.-sírtam továbbra is.
-Nagyon rossz volt látni ahogy veled bánt az a férfi.
Justin felé fordultam. Teljesen ledöbbentem. Az egész arca tele volt horzsolásokkal. Szeme szomorú volt,aggódó,elkeseredett,és könnyes.
-Mi..Mi történt veled?-kérdeztem félénken.
-Elég annyi,hogy voltak ennek a férfinak csicskásai is.-felelte halkan.
-Bántottak?
-Ne ezzel foglalkozz.
-Köszönöm Justin,hogy megmentettél!-tört ki belőlem megint a sírás.
-Bármit megtennék érted.-nézett mélyen a szemembe.
-Szeretlek.-bújtam hozzá.
-Én is.
Ahogy pihentem a karjai között,eszembe jutott,hogy Justin gyilkolt. Jaj ne! Fel is nyomhatják őt ezért a zsaruknál!
-Justin!-ültem fel hirtelen.
-Mi a baj?-nézett rám ijedten.-Fáj valamid?
-Hát úgy mindenem,de most nem az a baj! Justin te gyilkoltál!
-Tudom.-hajtotta le a fejét.
-És ha felnyomnak a zsaruknál?
-Most ezen te ne aggódj.-simította meg a karom.
-De! Aggódom!
-Hannah!-vette feljebb a hangját,amire egy kicsit összerezzentem.-Jaj...Bocsáss meg.. Csak nagyon aggódom miattad!-ölelt magához.
-Nem baj...-szipogtam.
Mikor egy kicsit nyugodtabbak voltunk mind ketten,Justin leápolta a sebeimet.
-Nagyon csúnyám megvert ez az idióta.-morogta Justin,miközben a sebemet fertőtlenítette.
-Tudom..-feleltem halkan.
-Kész vagy.-adott egy puszit a hátamra,majd odanyújtotta a pizsamámat,amit fel is vettem.
Justinnal lefeküdtünk az ágyba,és szótlanul bámultuk egymást.
-Justin... Én szégyellem magam.-törtem meg a csendet.
-Miért?-nézett rám értetlenül.
-Mert láttál engem egy szál semmiben még abban a sötét szobában.
-Nem kell szégyelned magad. Főleg elöttem nem.-húzódott közelebb hozzám.-Szerintem gyönyörű tested van.
-Valóban?-pirultam el.
-Ühüm. Gyönyörű vagy.-beszélt szinte már a számba.-Mindig itt leszek neked.
-Remélem.
-Ígérem.-mosolyodott el,majd puha ajkát az enyémre tapasztotta.
Hosszú csókolózás után,hozzábújtam,ő meg átkarolt. A fejemben mindig ez a mondata járt: "Mindig itt leszek neked. Ígérem."  Akaratlanul is elmosolyodtam. Justin karjai közt merültem álomba.