11.rész: Tökéletes

Hogy lehet valaki enyire tökéletes? Ahh és olyan jó a haja... néha belelóg a szemébe és akkor megrázza a haját... Ohh akkor olyan szívdöglesztő..Vajon,hogy csókolhat? Már párszor megpróbált megcsókolni de valahogy sehogy sem jön össze.. De nem értem mért akar ennyire megcsókolni... De szerintem belémzúgott.. Csak még magának sem vallja be... Ki kell belőle szednem valahogy..
-Szerinted?-zökkentett ki a gondolkodásomból a barátnőm. Már kb 10 perce beszélhet hozzám de nem nagyon figyeltem rá...
-Mi?-kérdeztem vissza.
-Istenem Hannah! Te sosem figyelsz rám!
-De...
-Akkor miről beszéltem?
-Hú...,hogy kapsz egy új naplót...
-Azt 20 perccel ezelött mondtam!
-Jah...Bocsi...
-Justin bolygón jártál?
-Mi? Dehooogy...Nem...Talán...Nah jó igen..
-Neked fontosabb Justin mint én!
-Nem dehogy,hogy mondhatsz ilyet!
-Elegem van! Maj akkor beszélek egy rohadt bokorhoz,már az is jobban figyel rám mint te!
Azzal elviharzott. Jaj most komolyan ezen vesztünk össze? Ajj.. Amúgy ez a második nap,hogy Justinnal suliba járok.. Bár néha azt kívánom,hogy bárcsak ne jött volna ide..Azóta többet veszekszek Maryvel...
-Szia Hannah!-mosolygott rám Juju.
Azt hittem,hogy ott esek ki a padból. Majd oldalra pillantottam és Mary dühös arcával találtam szembe magam. Az ajtó mögül figyelt.
-Mi van Justin?-próbáltam vele bunkó lenni.
-Köszöntem. Mi bajod?-húzta föl a szemöldökét.
-Semmi. Csak miattad vesztem össze a baratnőmmel..
-Erről mért tehetek én?
-Ajj csak hagyj már...-durcásan összefontam karjaim.
-Ó de menő ez a póz maradj így!-nevetett Juju és a kezével úgy csinált mintha egy képkeretből nézne rám.

-Ne legyél már hülye!-nevettem el magam.
Maryre pillantottam,aki dühösen hagyta el épp a termet. Gyorsan utánna rohantam,le az udvarra. Pont háttal állt nekem és egy bokorhoz beszélt.(?)
-Tudod..Mostanában Hannah nagyon elhanyagol..-beszélt a bokorhoz Mary.-Folyton csak Justinkája körül forog a világ. És tudod,hogy mi a gáz? Hogy szerintem Justinnak is bejön Hannah. De megkell akadályoznom,hogy összejöjjenek.. Lehet,hogy bunkón hangzik de mindent el fogok követni,hogy megutálják egymást. 
Nem bírtam tovább ezt hallgatni. Elrohantam. Azt hittem,hogy Mary az igazi barátnőm.. De úgy látszik tévedtem. Sírva rohantam visszafelé,de Jujuba ütköztem.
-Mi a baj?-nézett rám aggódva.
-Ne gyere a közelembe..-rohatam volna tovább de Justin megölelt.
Persze én is visszaöleltem. Majd gyorsan elhúzódtam tőle,mert láttam Maryt közeledni.
-Hagyj engem békén jó? Nincs semmi bajom..-szipogtam.
-De látom...-simította végig a kezét a karomon.
-És? Ne érdekeljen. Amúgy sem érzel semmit sem irántam szóval..
-De barátok vagyunk és..
-Nem! Barátok sem lehetünk oké?! Hagyj békén!
Sírva elrohantam. Még egyszer kikukantottam az ablakon és láttam,hogy Juju szomorúan neki van dőlve az ajtónak.  Letöröltem a könnyeim,majd bementem az osztályba. 1 perc múlva be is csöngettek. Tánc óra jött. Igen..nálunk van tánc óra is. De én még pluszba járok egy másik tánctanárhoz is mert imádok táncolni ♥
Gyorsan átöltöztem a táncos ruhámba,majd lesiettem az osztállyal. Ma az volt a feladat,hogy mindenki adjon elő egy saját koeogáfiát. Amy kezdte. Jól nyomta,csak bámultam nagyokat. Majd utánna következett Justin. Persze a rajongói tábor itt is befigyelt. Persze,hogy Jujunak voltak a legmenőbb lépései.. Mért is ne? Komolyan van valami amiben ő nem jó? Én következtem. Próbáltam maximálisan jó lépéseket nyújtani..
Mindenki tapsolt. Még Juju is. Majd a többiek is táncoltak de azok már nem voltak olyan jók. Láttam,hogy Mary dühösen odamegy Justinhoz,aki épp engem bámult. Nem tudom,hogy mit akart tőlle.. Idegesen fürkésztem Juju tekintetét,de nem lehetett róla leolvasni semmit. Tánc óra után gyorsan átöltöztem és Amyvel a folyodón ballagtunk a termünkhoz. Juju meg Conor pont mellettünk jött el.
-Jó voltál Justin!-mosolygott Amy.
-Kösz Amy!-kacsintott vissza rá Justin.
Én tisztára zavarban voltam ezért nem mondtam semmit.
-Hűha..Nah mi van most nem nagy a pofád?-szólt be nekem Justin,egy grimaszolás kíséretében,majd elment.

Ez meg mi a fészkes fenéről beszél?? Értetlenül álltam Amy mellett.
-Ez..miről beszél?-kérdeztem Amytől.
-Jaj Hannah! Beszélhetnénk?-lökte el tőlem Mary, Amyt.
-Jah...-néztem értetlenül.-Mindjárt jövök Amy!
-Oké..
Mary elhúzott a folyosó végére.
-Mondjad mit akarsz?-néztem rá idegesen.
-Ó Hannah! Én kicsi barátnőm!-ölelt meg.-Annyira hiányzol!
-ÓÓÓÓÓké.-toltam el magamtól.-Ezért hívtál ide?
-Igazából nem. Elsem tudod hinni,hogy mit mondott nekem Justin!
-Mit?-kérdeztem félénken.
-Jaj de nem akarlak megbántani!-kiáltotta,tetetett sajnálkozással.-Kelsey!
Ledöbbentem. Még sosem hívott Mary a második nevemen. Mivel az egész nevem: Hannah Kelsey Ross.
-Mi...Mi történt? Mért hívsz a második nevemen? Mindig az elsőn hívsz.-néztem rá értetetlenül.
-Nem tudom,hogy reggel óta mi bajod van velem...-kezdte Mary.-De én vagyok a legjobb barátnőd! És fogadjunk,hogy csak én tudom a második nevedet! Igazam van?
-Igen..-hajtottam le a fejem.-De megigérted,hogy nem mondod el senkinek sem,hogy van egy második nevem..
-Nem is mondtam el! Ez is azt bizonyítja,hogy mennyire megbízhatsz bennem!
-Jó..de most mért hívtál ide? Mit mondott Jus..Justin?
-Kelsey!
-Ne hívj így!
-Jó akkor Hannah! De nem tudom min vagy kiakadva... a te neved.
-Amit nem szeretek és azért nem használom! Nyögd már ki,hogy mi a fenét mondott Justin az istenért!-vettem feljebb a hangerőt.
-Ó... Hát azt,hogy egy buta liba vagy és,hogy már az agyára mész! Jah és,hogy szégyenli,hogy bele vagy esve! Mert neki Amy jön be!
Összetört a szívem.. Csak álltam és bámultam a padlót. Egy könnycsepp gördült végig az arcomo,majd mégegy,majd már patakban folyt le az arcomról.
-Ó Hannah! Ne sírj!-ölelt meg Mary,de én ellöktem magamtól.
-Most..Inkább hagyj magamra..Kérlek..-töröltem le a könnyeim.
-Ahogy gondolod. De azért hozzá teszem: Jobb lenne ha velem lennél újra,mint régen! Justint meg felejsd el! Ő egy kis féreg! Oké?
-Menj..-szipogtam.
Mary beletúrt a hajába,majd elviharzott. Én gyorsan elkezdtem rohanni az osztályterem elötti wc-be. De belebotlottam Jujuba. De jó,pont,hogy őt nem akartam látni.
-Mi a baj?-fogta meg a karom Justin.
-Nem kell a hülye libákkal foglalkozni!-téptem ki a karom a kezéből.
-Nem tudom miről beszélsz..De ha már itt vagy, megkérdezem,hogy mért hívtál nyálgépnek?
-Én egy szóval sem mondtam rád ilyet! Te mondtad rám,hogy hülye liba vagyok,és ,hogy neked Amy jön be,és,hogy szégyellsz! Mért nem lehetett ezt a szemembe mondani?! Mért kellett velem játszanod?! Útállak! Hülye féreg!
Épp beakartam rontani a wc-be,de Juju visszarántott.
-Én egy szóval sem mondtam rád ilyeneket. Nem szégyellek és nem jön be Amy.-törölte le a könnyeim.-Nekem..
-Ó Justin!-vágott közbe Mary.-Mért tömöd a fejét hazugságokkal? Neki mért nem tudod bevallani,hogy szégyelled,de nekem igen?
-Nem tudom miről beszélsz. Szóval te mondtál  neki ilyen dolgokat?!-vette feljebb a hangerőt Juju.
-Nem tudom,hogy miről beszélsz. Én csak az igazat mondtam.-nevetett gúnyosan.
A veszekedést megzavarta a csöngő zaja. Tesi óra jött,ezért ott hagytam mind kettő gyereket. Felkaptam a tesi cuccom,majd lesiettem az öltözőbe. Kint volt ma tesi óránk. Mikor elkészültem,Amyvel kisétáltunk a pályára ahol Justin csüngött a kosárpalánkon.(?) 
Ahogy kijöttem a pályára gyorsan leugrott a palánkról és odarohant hozzám.
-Huh Hannah! Beszélnünk kell!-lihegett Juju.
-Ó tényleg? Én nem akarok.-feleltem.
-Jó az engem nem érdekell.
Durcásan elfordultam tőlle,de Justin elém állt.
-Semmi sem igaz,abból amit Mary mondott. Érted? Kinek hiszel? Nekem vagy neki?-nézett mélyen a szemembe.
Ekkor ugrott be az amit még reggel hallottam Marytől. Hogy azt akarja,hogy megutáljuk egymást. Akkor Justin nem is mondott rám olyanokat!
-Na? Hiszel nekem?-kérdezte.
Válaszképpen megöleltem. Ő is visszaölelt.
-Akkor ez egy igen?-tolt el egy kicsit magától,hogy a szemembe tudjon nézni.
-Ühüm.-mosolyogtam.-Ja..és én sem mondtam rád semmi rosszat.
-Tudom.
-Hannah! Ne már,hogy neki hiszel!-jött oda hozzánk Mary.
-Mary te csak fogd be! Csalódtam benned!-rivaltam rá.
-Ó így állunk! Bocsáss meg Kelsey!
-Mi van?-nézett ránk furin Juju.-Ki az a Kelsey?
-Ó nem tudtad? Hannah második neve! Hannah Kelsey Ross!-nevetett gúnyosan Mary.
-Kelsey a második neved?-fordult felém Justin.
Nem tudtam mit mondani. Annyi a titkomnak. Sírva elrohantam az udvar másik felébe. Juju jött utánnam.
-Miért sírsz?-gugolt mellém.
-Ez volt a titkom.-szipogtam.-Utálom ezt a nevet.
-Már nem azért de nekem nagyon tetszik a második neved. Kelsey..Nagyon jó.-karolt át.
-Tényleg?-néztem fel rá.
-És ha már itt tartunk nekem is van második nevem.
-Tényleg? Mi az?
-Drew.
- Justin Drew Bieber.-nevettem.
-Én sem szeretem a második nevem. Ezért használom az elsőt.
-Óóó. A Justin név tényleg jobb.
-Gyere!-nyújtotta felém a kezét,majd felhúzott.
-Amúgy...visszatérve a tesire.. Van egyáltalán olyan dolog amiben nem vagy jó?
-Hát...van...jaj abbaól jó vagyok...akkor az a... ja de abból is.. Asszem nincs.
-De jó neked.
-Szaltózni is tudok.-nevetett.
-Ne hogy már!
-De-de!
-Mutasd már!
-Oké.
Justin nekifutott,majd szaltózott egyett.
-Hihetetlen!-hüledeztem.
-Michael Jackson lépése is megy !-mondta és már mutatta is. -Ne szivass!-ámuldoztam.
-Nem szivatlak.-nevetett.
-Wow!
Hamar eltelt a tesi óra is. Jött az ének. A tanár az egész órát végig zongorázta. Mindenki bármit csinálhatott. Én ezért kockultam a telefonomon. Hirtelen jött egy üzenetem facebookon. Megnéztem. Justin írt. Méghozzá ezt:  "Szia! :) Jó ez az óra! Jah és tök jó a hajad!"
Elnevettem magam. Hátrafordultam Justinra. Az laptoppal volt XD. Nem igaz,hogy nem szúrta ki eddig a tanár. Justin rámmosolygott,ahogy észrevette,hogy őt nézem. 
Gyorsan visszaírtam neki: "Ugyan olyan mint eddig! XD"
Justin válasza: "Azért mondom! :)"
Édes ! Hamar kicsöngettek az óráról. És persze jött a föci. Föci órán a tanár arról magyarázott,hogy Európában a 18.században azért csökkent az emberek létszáma,mert kevesen válalltak gyereket.
-Akkor én szülök majd 10-et.-szólt közbe Amy.
A tanár elmosolyodott,az osztály meg dőlt a röhögéstől.
-Tanár úr!-tette fel a kezét Justin.
-Igen?-nézett rá a tanár.
-Most azért nem válalltak gyereket mert,nem szerettek volna baszni,vagy tiltották a baszást,vagy nem gyártottak még akkoriban óvszert és nem tudták kipróbálni,hogy először milyen?
Mindenki szakadt a röhögéstől,a tanárnak a szemei kikerekedtek a csodálkozástól. Mi lett az eredmény? Justin szaktanárit kapott. XD Ahogy kicsöngettek,mindenki Juju beszólását istenítette.
-Basszus Justin! Te nagyon jól nyomod.-nevettem.
-Nem tudom,hogy mi baja a tanárnak.Komolyan kérdeztem.-vágta be Juju a cuki pofát.
-Bolond vagy!
-Lehet!
Suli után jó kedvűen siettem haza. Remélem,hogy holnap is felfogja dobni a napomat Justin,és Mary meg nem ront el mindent. Nem gondoltam volna,hogy így megváltozik. Nem értem,hogy mi baja van. Este felmentem facebookra és egy elég érdekes üzenetet kaptam....