Reggel első dolgom az volt,hogy felhívom barátnőmet,hogy menjünk el valahova.Már untam othon lenni és azt is,hogy folyamat Justinon jár az agyam.Visszatérve a barátnőmre Maryre azonnal beleegyezett a dologba.15 perc múlva már csöngetett én meg vidáman nyitottam neki ajtót.
-Szia!Mi a helyzet?-köszöntöttem.
-Házi buli csajszi!-ugrált vidáman Mary.
-Mi?
-Meghívtak minket házibuliba!-nyomott kezembe egy meghívót.-Ez a tiéd!
-Tényleg?De jó!Mikor lesz?
-Ma!De olvasd el!
Izgatottan bontottam ki a meghívót.Ez állt benne:
Kedves Hannah!
Szeretettel meghívlak a házibulimba!Ma lesz reggel 10-től este 10-ig!
Sok szeretettel várlak a házamban! Puszi:Klau <3
-Kalunál lesz?-raktam el a borítékot.
-Aha!-ugrált őrülten Mary.
-Basszus de fél óra múlva 10 óra!-néztem az órára.
-Én már elkészülten jöttem ide.Neked kell sietni!
-Segíts!-ráncigáltam fel a szobámba Maryt.
-Szivesen segítek!
10 perc alatt elraktam egy naptejet,fürdőrucit,napszemcsit és még a többi cuccot ami kellett.Felkaptam magamra egy jól kinéző ruhát,majd megcsináltam a hajam.Majd raktunk el sütit is,mert elég illetlenség lett volna csak úgy elmenni egy házi buliba,hogy nem viszünk semmit.Mikor mindennel kész lettünk elindultunk.Pechemre az útközben a rendőrségi épület is útba esett.Épp újították.Majd a parkolókat kezdtem el a szememmel pásztázni.Hirtelen megpillantottam Justint, aki a bátyjával Alexszel épp a kocsijuk felé tartanak.Justin mielött beült az autóba felnézett és megpillantott engem.Hosszasan néztünk egymás szemébe.Majd Justin elkezdett nekem integetni.Úgy visszaintegettem volna de eszembe jutott apa.Ezért mintha nem is történt volna semmi sem,mentem tovább.Pont 10-re megérkeztünk a házibuliba.Klau örömmel fogadott minket.Átadtam neki a sütiket majd elindultunk átöltözni.Klau megengedte,hogy a szobájában öltözzhessünk át.
-De csini szobája van!-nézegette Mary,Klau családi fotóit az íróasztalon.
-Inkább öltözz!-mondtam és magamra kaptam gyorsan a fürdőruhám.-Én már készen vagyok!
Mary is gyorsan átöltözött majd csatlakoztunk a bulihoz.Jó zene volt.Táncoltunk ugráltunk,nagyon jól éreztük magunkat.Míg megnem pillantottam egy ismerős alakot.Pontosabban Justint.Nem értettem mit keres itt ezért elindultam felé.Láttam,hogy ő is észrevett ezért ő is elindult felém.De mielött odaértem volna hozzá egy csaj Juju elé ugrott.Értetlenül megálltam és figyeltem ahogy a csaj elkezd Justinra tapadni.Justin is értetlenül hallgatta és közben rám pillantott többször is.De amúgy mit is izgat engem az,hogy mit keres itt Juju?Bulizok tovább.Épp visszafelé vettem az irányt mikor beleütköztem egy igen helyes srácba.
-Semmi gond!-vigyorgott vissza rám a srác.-Billy vagyok.
-Hannahnak hívnak.-fogtam vele kezet.
-Hú...nagyon dögös vagy.
-Köszi..-pirultam el.
-Táncolunk?
-Nem,Hannah most nem ér rá.-tűnt fel a semmiből megint Justin.
-Nem tudtam,hogy a pasiddal jöttél...bocs..-nézett rám Billy és elment.
-Ő nem a pasim!-kiáltottam Billy után,majd Justinra néztem.-Mit keresel itt?!
-Haveromat meghívták és mondta,hogy jöjjek én is.-mosolyodott el.
-Értem.És Alex?-kérdeztem és közben a földet bámultam,mert zavarban voltam.Mivel Justin nagyon feltünően nézegetett engem a fürdőruhámban.
-Mi van vele?-nézett végre a szemembe.
-Milyen vele élni?Kedves?
-Aham.-sóhajtott szomorúan.
-Hallottalak tegnap sírni...
-Mi van?Te kémkedtél utánnam?-kapta fel a fejét.
-Nem.Épp a folyosón sétáltam és meghallottam,hogy valaki sír és benéztem és megláttalak.
Justin nem mondott semmit csak a földet bámulta.
-Biztos hülyén nézhettem ki.-suttogta.
-Én nem épp erre gondoltam.-feleltem.
Elég röhejesnek tartottam,hogy ilyen rossz helyzetben,mikor meghalt az apja is,csak arra gondol,hogy hogy nézhetett ki...
-Mire gondoltál?-kíváncsiskodott Juju.
-Arra,hogy mennyire magányos lehetsz...16 évesen...egyedül a nagy világban...csak a bátyáddal...tudod..sajnáltalak.-feleltem zavartan.
-Ennyire törődsz velem?-mosolyodott el,amit megállapítok iszonyat cuki volt.
Nem tudtam mit mondani.Még én sem értettem,hogy mért sajnáltam meg.
-Mármint....furcsa,hogy sajnálsz azok után amik történtek köztünk.-folytatta Justin,miután észrevette,hogy nem tudok mit mondani.
-Miért?Mi történt köztünk?-értetlenkedtem.
-Hát megakartalak párszor ölni...-nevetett.Ezt nagyon nem tartottam viccesnek.
-Jah...mai napig sem értem,hogy mért nem tetted meg.
-Mondtam már.Nem szeretek gyilkolni.
-Attól még,hogy nem szeretsz felrobantottad a rendőrségi épületet.Ezzel is gyilkoltál.Valami más állt a háttérben,hogy nem akartál megölni.
-Mire akarsz kijukadni?-nézett rám furin.
-Arra,hogy nem azért nem öltél meg mert nem szeretsz gyilkolni hanem azért mert....
-Mert????
-Miattam.
Láttam,hogy Justin elpirult.De ez a pír gyorsan eltünt az arcáról.
-Azt hiszed,hogy belédzúgtam?-nevetett gúnyosan.-Akkor tévedsz.Álmodozz csak.
Én vállat vontam.Egy próbálkozást megért.
-Na én mentem.Szia!-indultam el.
-Hova mész?-szólt utánam.
-Egy bulin vagyunk.Ezt komolyan kérdezted?-fordultam meg.
-Aha!-ragadta meg a kezem,és magához húzott.Nagyon közel voltunk egymáshoz.Az ajkunk 2 cm-re volt egymástól.Sosem voltam még ilyen közel hozzá,mióta megölelt.Nagyon zavarban voltam.De ez nem tartott sokáig,mert pár másodperc múlva a medencében találtam magam.Justin beledobott a medencébe!!Mérgesen úsztam a víz felszinére.
-Hülye!Te nem vagy normális!-ordítottam Justinra,aki röhögve állt a medence szélén.De ezt beszívta.Berántottam őt is a medencébe.Mikor ő is a felszínre úszott nem volt valami jó kedvében.
-Azt hiszed,hogy most menő vagy?-nézett rám egy szánalmas pillantással.A következő pillanatban már nem láttam sehol sem Justint,mivel leúszott a medence aljára és elkapta a lábam.Másodpercekkel késöbb én is a medence aljában voltam.Kinyitottam szemem.Juju tökéletes arcával találtam szembe magam.Elengedte a lábam,de gyorsan megragadta a derekam,hogy ne tudjak felmenni a víz tetejére.Közel húzott magához.Fogytán volt a levegőm ezért elkezdtem ficánkolni,de ő nem engedett el.Mérgesen beleharaptam a kezébe,mire elengedett én meg felúsztam a víz felszinére.Mikor végre levegőhöz jutottam rémülten száltam ki a vízből és kapkodva szívtam magamba az oxigént.Iszonyat pipa voltam Jujura.Másodpercekkel késöbb Justint pillantottam meg,ahogy a víz felszinére jön és kiúszik a medence széléhez,és mellém ül.Én azonnal visszalöktem a vízbe,és felálltam.Elsétáltam az egyik padhoz és leültem.
-Jólvan mostmár leállhatsz.-kászálódott ki a medencéből Justin.-Aú...nagyon erősen belémharaptál..
-Megérdemelted.Majdnem megfulladtam!-mérgelődtem.
-Jólvan bocsi.-adott egy puszit az arcomra.Nah jó most meglepődtem.
-Ne puszilgassál már!
-Ne puszilgassál már!-gúnyolódott rajtam Juju és leült mellém a padra.
Pukkadva összefontam karjaim,és elfordítottam a fejem.
-Bevallom sokkal jobb így.-mondta Justin.
-Micsoda?-néztem rá furin.
-Hogy nem kell folyton bűnöznöm apával.Normális életem lehet.
-Ja.És én is megnyugodtam.Legalább nem kell azon aggódnom,hogy mikor öl meg az apád.
Lehet,hogy ezt nem kellett volna mondanom,mert Justin szomorúan lehajtotta a fejét,és nem válaszolt.Most megbántottam?De ha egyszer ez az igazság?
-Iszunk valamit?-nézett rám Justin.
-Ja.De én nem iszom alkoholt.-feleltem.
-Én sem.Meg amúgy is limonádéra gondoltam.
-Ja.Oké.-vigyorodtam el.
Felálltunk és elsétáltunk a pulthoz.Én leültem egy székre,Justin pedig hozta a limonádékat.Nagyon kis aranyos volt.Ahogy iszogattuk a limonádét,elkezdett fújni a szél.Elkezdtem fázni.Amit Justin észre is vett.
-Fázol?-kérdezte.
-Aha...-vacogtam.-Elmegyek a törölközőmért.
-Hagyd csak!Majd én idehozom.Hol van?-állt fel.
-Medence mellett.Kék színű.
-Oké mindjárt hozom.
Azzal elrohant.5 perc sem telt bele már jött is a törölközőmmel.
-Neked nincs?-néztem Jujura,aki jól láthatólag fázott.
-Nincs.
-Gyere!Megosztozom az enyémmel!
Justin leült mellém én meg ráraktam a törölköző másik felét a hátára.Juju elmosolyodott.
-Kösz.-mondta.
-Nincs mit.Bár nem érdemled meg.-nevettem.
Justin válasz képpen óvatosan megfogta a kezem.Én meglepetten néztem rá,de ő csak rámmosolygott.Én meg vissza rá.Majd lehajtottuk mindketten a fejünket,majd Justin épp ivott a limonádéjából mikor rámnézett és elnevette magát.

Majd a szájában maradt üdítőtt majdnem rámköpte annyire nevetett.
-Ha lehet lécci ne köpd rám!-nevettem.-Min röhögsz?
Majd a szájában maradt üdítőtt majdnem rámköpte annyire nevetett.
-Ha lehet lécci ne köpd rám!-nevettem.-Min röhögsz?
Justin válaszul a kezünkre nézett.Egyszerre kaptuk el a kezünket.
-Bocs ..nem tudom mért fogtam meg a kezed..-pirult el Juju.
Én csak mosolyogtam.Megsem bírtam szólalni.
-Nem baj!Jól esett..-suttogtam.De Justin meghallotta mert elég feltünően elpirult és elmosolyodott..
Rápillantottam az órámra.Este 8 óra.Jaj nekem már mennem kell haza!Juj de elment az idő!
-Nekem mostmár mennem kell.-álltam fel.
-Nekem is.Alex már halálra aggódhatja magát.-mondta Justin.
-Nem tudja,hogy itt vagy?
-Hát...
-Justin!!-nevettem el magam.
-Azt hiszi,hogy bevásárolni vagyok.Valami hülye repülőmodellt kell vegyek neki mert..-itt gyorsan elhallgatott.
-Mert?
-Mind egy.Megyek.És..öhm...jó volt veled...-pirult el.
-Veled is.
-Oké szia!
-Szia!
Ahogy Justin elköszönt tőlem...annyira cuki!
Ma mintha kedvesebb lett volna velem..De azért az nagyon érdekelt,hogy mire kellett Alexnek a repülőmodell.Úgy gondolom túl idős már ahoz,hogy játszon vele.Tuti valami másra kell neki..És Justin már megint benne lesz ebben a hülyeségben.Remélem semmijen robbantás sem lesz...Nem akarok megint apa miatt izgulni.Hamar összeszedtem a cuccomat és hazamentem.Othon letusoltam és fogat mostam,majd ágyba vetettem magam és álomba merültem...


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése